Egyik kedvenc tanítványa jelentett Szent-Györgyi Albertről a kommunista állambiztonságnak

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára osztott meg egy történetet az intézet Facebook-oldalán. Az írás – mely Szekér Nóra Fedőneve: ​Marslakó című írásából idéz – Szent-Györgyi Albertről szól, akiről a legbelsőbb, személyiségét is érintő jelentéseket régi tanítványa, Straub F. Brunó adta.

Straub mint másodéves medikus 1932-től dolgozott Szent-Györgyi mellett Szegeden, egyik kedvenc tanítványa és az izomkutatásokban Banga Ilonával együtt fontos tudóstársa lett. A háború után pedig utóda is a szegedi, majd Szent-Györgyi disszidálása után a budapesti egyetemen. A szegedi kutató disszidálása után 8 évvel vette fel Straubbal a kapcsolatot a hírszerzés. Úgy tartották róla, komoly kapcsolatrendszere van a külföldi tudományos életben.

1956 után újra felvették a kapcsolatot Straub F. Brunóval, de már nemcsak mint informátort kívánták használni, hanem titkos munkatársnak szervezték be. „Kutató” fedőnéven a nemzetközi tudományos élet területén alkalmazták, valamint „a nyugaton élő magyar származású szakemberekről” kértek tőle információkat. Külföldi útjai előtt rendszeresen megkapta az állambiztonság eligazítását, és kidolgozott terv alapján kellett a feladatait végrehajtania.

Ügynöki megbízatását végül 1968-ban megszüntették. Mindezt azzal indokkal, hogy el tudja látni az operatív megbízatásokat, ehhez „komoly tudományos és társadalmi funkcióinál fogva” nincs szükség a tartótiszttel való szoros együttműködésre, fogalmaz Szekér Nóra, a levéltár kutatójának írása.

„Munkaterületéhez” tartozott régi mesteréről, Szent-Györgyi Albertről is jelenteni.

Straub F. Brunó csak korlátozottan adott írásos jelentéseket, de így is maradt fenn néhány Szent-Györgyiről készült jellemzése. „Nagy nemzetközi elismerése kétségkívül annak is tulajdonítható, hogy magával ragadó egyéniség, a tudós és művész keveréke” – írta például egy 1957-es jelentésben. Straub egyik, 1963-ból származó információja szerint „felesége halála óta Szent-Györgyi általános politikai nézetei változáson mentek keresztül”, az állambiztonság szerint Borbíró Márta volt az, „aki Szent-Györgyi jobboldali nézetei kialakításában nagymértékben befolyásolta”.

„Bostonból egy napra kiutaztam Woods-Hole-ba, ahol Szent-Györgyi Albert él és dolgozik. Majdnem egy napot töltöttünk együtt, megmutatta laboratóriumát és elbeszélgettünk személyekről, intézményekről, a magyarországi helyzetről. Nagyon udvarias és kedves volt és amikor elmondottam neki, hogy 1956 óta mi változott meg, sokszor mondotta, hogy nagyon örülök” – számolt be Straub az egykori tanárával történt találkozásról, majd kitért az emigráns tudós életstílusára, anyagi helyzetére, az amerikai körülményekhez való viszonyára is.

Straub magyar biokémikus volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd később rendes tagja lett 1949-ben. Politikai karrierje akkor indult, amikor párton kívüliként 1985-ben bekerült a Parlamentbe, ahol 1990-ig országgyűlési képviselő volt. 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnökének is megválasztották.