„Három dolog szükséges ahhoz, hogy madárbarát legyen a kertünk: táplálék, ivóvíz, továbbá búvó- és költőhely” – mondta Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem ökológusa a Madarak és fák napja alkalmából. Az SZTE közleménye szerint számos madárfaj él Szegeden, beleértve a tengeliceket, széncinegéket, meggyvágókat és csízeket, akiket nemcsak szép hangjuk miatt szeretünk, hanem hasznosak is, hiszen többek között legyekkel és szúnyogokkal táplálkoznak. Ezért is fontos, hogy számukra megfelelő környezet legyen a város.
Tölgyesi felhívta a figyelmet arra, hogy a májusi időszak a madaraknál már a költés ideje, ezért jobban tesszük, ha most már nem permetezzük a növényeket. A madaraknak a tetves fa a legjobb csemege, ezért inkább várjuk meg a költési időszak végét, vagy ha nagyon muszáj, akkor legalább biokertészeti anyagokat használjunk. Ilyenkor már nem javasolt a madarak magvakkal való etetése sem, mert a fiókáknak rovarra van szükségük. A cinkegolyót, napraforgómagot tehát hanyagoljuk, helyezzünk ki inkább lisztkukacot a kertbe, tanácsolja az ökológus.
A növényzet változatossága szintén a madarakat szolgálja. Minél többféle a cserje, annál többféle a rovar is, ami táplálékot biztosít a szárnyasoknak. A golfpálya-szerű fű nem madárbarát és az egyre melegebb nyarak miatt sem praktikus. Ezzel szemben ha hagyjuk magasra nőni a gyepet, akkor jobban párologtat, és többféle rovar megtelepedhet benne.
Az örökzöldeken és magas fákon akár baglyok is fészkelhetnek. Ha a padláson hagyunk egy kis rést, azon bejutva fészket rakhat a kuvik, amely a lakhatásért cserébe a rágcsálóktól is megszabadít.
Az SZTE ökológusa arra az esetre is tippeket adott, ha a fecskéknek szeretnénk kedvezni. Számuk ugyanis az utóbbi években több okból is csökkent: az éghajlatváltozás miatt a sivatagok mérete folyamatosan nő, így a Szaharát egyre nehezebb átszelniük, és kevesebb a táplálékuk is. Ha kiteszünk sarat, az könnyíti a fészeképítést, de mű fészket is kihelyezhetünk. A meglévők alá pedig érdemes fecskepelenkát tenni, nehogy a madárpiszok az ajtónk elé hulljon.
A madarak gyors odaszoktatásának legjobb módszere az itatás. Legegyszerűbb, ha egy 40–50 centis virágalátétet nevezünk ki madáritatónak, amelynek mélysége a kistestű fajok számára is biztonságos, 5–7 centiméteres. Érdemes ebbe beletenni egy ágat vagy követ is, amire a madarak ráállhatnak. Ügyeljünk rá, hogy minden nap cseréljük benne a vizet. Tölgyesi Csaba szerint akár egy panelházi erkélyen is etethetünk, itathatunk madarakat, a sarlós fecskék például kifejezetten szeretnek panelba fészkelni.
A Madarak és fák napját 1902-ben tartották meg először Magyarországon, négy évvel később Herman Ottó kezdeményezésére már rendeletben írták elő a megünneplését minden iskola számára. A gyerekek fákat ültettek, madárodúkat helyeztek ki és takarítottak. A II. világháború után feledésbe merült ez a szokás, csak 1994-ben vált ismét országos mozgalommá. Két évre rá kormányrendeletet adtak ki, amely a korábban május elején, változó időpontban megtartott jeles nap megünneplését május 10-ére rögzítette.