A G7 gazdasági hírportál szerint a gyártás lokalizációja mellett egy másik, politikai ok is szerepet játszhatott abban, hogy a kínai autógyártó BYD végül Magyarországot, azon belül is Szegedet választotta. A francia kormány ugyanis pont egy héttel azelőtt szigorította az elektromos autók lakossági vásárlását támogató program szabályait, hogy Szijjártó Péter a térség két legmeghatározóbb politikusával, Botka Lászlóval és Mihálffy Bélával az oldalán bejelentette a BYD érkezését.

Az új szabályozás értelmében a franciák kizárták a Kínában gyártott autókat és innentől kezdve csak olyan elektromos autókra adnak pénzt az állampolgároknak, amiket valamelyik európai országban gyártottak, vagy aminél a gyártó állam megfelel az európai környezetvédelmi előírásoknak. A lap kiemeli, hogy ez azért is érdekes, mivel a franciák igyekeznek a komplett uniós szabályozást is ebbe az irányba lökni, és még olyan kereskedelmi korlátozások mellé is beáll, amiket a kínai autók ellen vezetnének be.

Fontos megjegyezni, hogy nem kizárólag BYD ellenes a szigorítás, mivel az ő Atto és Dolphin modelljeiken kívül, megsínyli majd a szabályozást több nagy autógyártó cég is.

Elesett a támogatástól a kínai állami SAIC palettája, a Renault Kínából importált elektromos Dacia modelljei, a Sanghajból érkező Tesla Model 3 és a BMW iX3 is.

Ezekkel ellentétben a európai gyártású Tesla Model Y, a Mercedes-csoport német gyáraiból származó elektromos autói, de még a cseh Hyundai és dél-koreai gyártmányú elektromos Kiák esetében is megmarad majd a támogatás.

Emögött a lépést mögött egyértelműen az európai autógyártás és piac támogatása áll, valamint az, hogy az elektromos járművek gyártása is zöldebb, fenntarthatóbb legyen. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint az ilyen jellegű támogatás akár protekcionista húzásnak is minősülhetne, de a franciák szerint ez alól jogilag helyén való kibúvó a környezetvédelem.

A jó földrajzi lokációja mellett az ország geopolitikailag is megfelelő lehetőségeket kínál a BYD számára. A G7 szerint egyrészt a magyar kormány tagjai sokszor nem titkolják, hogy az amerika–kína rivalizációban nem Washington álláspontján vannak, sőt, az Európai Unióból is inkább a Kína felé hajlanak.

Továbbá itthon a társadalmi ellenállás kevésbé jelentős, mint más európai országokban. A Pew közvélemény-kutató novemberi felmérése szerint a magyar társadalom a leginkább Kína-barát az Egyesült Államokkal folytatott világpolitikai és világgazdasági versengésben.