Magyarbusz: Nem buszgyárat, hanem autógyárat hozhat Szegedre a kínai BYD

A Szegeder is beszámolt kedden arról az Mfor értesülései alapján, hogy célegyenesben vannak Szegeden egy igen nagy, 200 hektáros területen elterülő buszgyár létesítéséről szóló tárgyalások, s az önkormányzat már a szerződés aláírására készül a kínai BYD elektromosjármű-gyártóval. Emellett a gyárhoz kapcsolódóan egy 50 hektáros akkugyár is kapcsolódna, ami Szegedtől 20 kilométerre, Kisteleken épülne fel.

A Magyarbusz nevű szakmai oldal viszont kiadott egy közleményt közösségi oldalukon, miszerint részben tévesek a sajtóban megjelent értesülések, vagyis a BYD lehetséges szegedi gyárában nem buszokat fognak összeszerelni. A szakportál azt írja, ők úgy tudják,

határozottan nem autóbuszok vagy akkumulátorok, hanem személyautók készülhetnek Szegeden,

amennyiben aláírják a megállapodást és a beruházás megvalósul. Emellett szólhat egyébként az is, hogy a 200 hektár nagyon nagy terület: a komáromi buszgyár ennél jóval kisebb, mindössze néhány hektáron terül el, miközben a Szegedre tervezett beruházás mérete már egy kisebb autógyár kategóriája is lehet.

Amikor az ázsiai delegációról szóló cikkünket írtuk, rákérdeztünk az illetékeseknél arra, hogy lehetséges-e az említett kínai gyártó érkezése, ám nem kommentálta a hírt sem az önkormányzat, sem a Külügyminisztérium, viszont azt tagadták, hogy akkumulátorgyár épülne Szegeden. Kedden, a buszgyárról szóló hírek berobbanásakor Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester bár nem cáfolta, hogy jönne a BYD-gyár, azt sem erősítette meg konkrétan, hogy buszgyárról lenne szó a beruházás kapcsán, ami „a kormány által már tavasszal kijelölt ipari parki területre korlátozódik”.

A G7 portál egyébként már arról ír szerda reggel megjelent cikkében, hogy az összesen mintegy 300 hektáros mezőgazdasági területen, ahol a kormány nemrég az utolsó pillanatban támogatta egy ipari park létesítését és nemzetgazdaságilag kiemeltté minősítették a beruházást, 

elkezdődött a földek kisajátítási eljárása,

erről a terület tulajdonosai beszéltek a lapnak. Mint írják, a jó minőségű – a szántók jellemzően 30–40, a szőlők, gyümölcsösök 60-70 aranykorona értékűek – földterületen sok kistulajdonos és egy 130 hektárnyi egybefüggő területet bérlő nagyobb mezőgazdasági vállalkozás is érintett. Egy budapesti ügyvédi irodától kapott tájékoztatás alapján az is kiderült, már az előzetes értékbecslés is megtörtént, ám sokan elégedetlenek az ajánlattal.

A G7 úgy értesült, a szántókéért hektáronként 2–3 millió forintos árat kínáltak, miközben sok évvel ezelőtt, amikor az M43-as autópályát építették, 4–5 millió forint volt a kisajátítási ár. A lapnak néhány földtulajdonos azt mondta, ha nem sikerül érdemben feljebb vinniük az összeget, bíróságon támadnák meg az árat, és perközösség alapítását fontolgatják. A beruházás volumene Botka László bizottsági jóváhagyással elfogadott és közzétett, Szijjártó Péternek írt leveléből sejthető: eszerint a meg nem nevezett befektető beruházása

várhatóan több mint 3000 munkahelyet teremt majd.

Arról már több hazai és külföldi lap is beszámolt még hónapokkal ezelőtt, hogy eredetileg Nagy-Britanniában épített volna autógyárat a BYD Európán belül, mivel a dömpingáras kínai autók miatt aggódó Európai Bizottság büntetővámok bevezetését is fontolgatja. Ám a Brexit keresztülhúzta terveiket, így Magyarország kapóra jöhetett, mint új helyszín. Legutóbb a G7 nevű portál írt erről, miután két hete Kína területén megrendezett Övezet és Út Fórum csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök meglátogatta többek között a BYD senzeni üzemét, de mint írtuk, a KDNP-s országgyűlési képviselő, Mihálffy Béla is sokszor járt mostanában Kínában Szijjártó Péter odalán.