Alakul a Zenekonzervatórium épülete, egyre több látszik a homlokzatból

Fotó: Rostova Anna / Szegeder

Az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar két épületének részleges felújítását tavaly kezdték meg, ez tartalmazta a belső közlekedés csatlakozásának kialakítását minimális beavatkozással, a sarki épület belsejének, az utcai és belső homlokzatának, belső udvarának, valamint a „négyembörös ház” utcai homlokzatának felújítását is.

A részleges felújítás, korszerűsítés során bizonyos szerkezeti elemek elbontásra, átalakításra kerülnek, valamint új tartószerkezeti elemeket is beépítenek. Az egy felvonóval együtt, melyet a meglévő légudvarban helyeznek el, annak lefalazásával. Természetesen a teljes víz- és csatornahálózat felújításra kerül, az áramhálózattal és a hűtési, illetve fűtési rendszerekkel korszerűsödik.

A közbeszerzési felhívásra hárman adtak be ajánlatot, köztük Nemesi Pál cége, a Ferroép is. Ők végül kis híján elbukták a szerződést a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-vel szemben, mivel utóbbi nettó 659 milliós, míg Nemesiék nettó 670 millió forintos számlát nyújtottak be.

Fotó: Rostova Anna / Szegeder

Fotó: Rostova Anna / Szegeder

Végül csak részben teljesült be a negatív jóslat. 2020-ban arról írtunk, hogy lelassultak az egyetemi fejlesztések az építőipari áremelkedések miatt, mely érintette a művészeti kart is. A beruházásnál azonban 2–3 hónapon belül dönteni kellett, hogy beleférjenek a 2013–2020-as uniós ciklus kifutási idejébe. A Tukats-házat végül ugyan felújítják, de a nagyívű tervekből szinte semmi sem valósult meg.

Mindössze nettó 659 millióra rúgott a projekt büdzséje a 3 milliárd helyett,

cserébe többletforrást és teljes felújítást kapott a jogi kar viharban megsérült épülete. Azt tervezték eredetileg, hogy a főfalak megmaradnak, belülről azonban teljesen korszerű épület fogadja majd a hallgatókat, ám végül nem volt teljes visszabontás. Erre azért is szükség lett volna, mivel a nagyobb költségvetéssel egy 450 fős hangversenytermet is terveztek az udvar alatt. Aztán úgy döntöttek, ez máshol lesz majd megvalósítva a jövőben, mivel túlépített lett volna vele a belvárosi szűk környezet.

„Kormányzati forrásból, mintegy 3 milliárd forintból valósul meg a Zeneművészeti Kar – a Tukats-ház – teljes rekonstrukciója és bővítése, innovatív oktatástechnikai eszköztárral felszerelt gyakorlótermek és koncertterem kialakítása” – szóltak 2017-ben a nagyratörő tervek. Az akkor még Zeneművészeti Kar óriási hátránya a többi képzőhelyhez képest az épület maga volt, melynél

több mint 100 évig váratott magára a felújítás.

„Az épületben sétálva látni, hogy az egykori polgári ház cselédlépcsője balesetveszélyes, a függőfolyosón tábla hirdeti: »életveszélyes, rajta tartózkodni tilos«. A termek hangszigetelése és a nyílászárók is borzalmasak. A tantermek romosak, s csak a tanáraiknak köszönhető, hogy saját bútoraikkal, szőnyegeikkel, kicsit otthonosabbá tudják tenni” – írták 2019-ben.

Tóth Péter akkori dékán – aki ma már csak helyettes – abbéli aggodalmának adott hangot, hogy csak elméletileg van 3 milliárd forint az építkezésre. „Attól tartok, ismerve az építőipar rohamosan emelkedő árait, hogy a végén ennél többe fog kerülni a felújítás.”

Az 1879-es árvízkatasztrófát követő újjáépítéssel egy időben a szegedi zeneoktatás is lendületes fejlődésnek indult, 1880-ban Langer Viktor zeneszerző megalapította a Városi Zenedét. Aztán 1903-tól komoly épületgondok jelentkeztek, mivel ekkor már 400 fő tanuló fölött volt a létszám. 1911-ben megindultak a zenepalota előmunkálatai, a megvalósulást azonban a háború megakadályozta.

Az „épületgondon” a város úgy próbált segíteni, hogy a Zenedét egy bérház, a Tukats-ház első emeletére költöztette. A Zeneművészeti Kar jelenleg is itt működik, kivéve a felújítás ideje alatt. Az évtizedekkel korábban tervbe vett zenepalota felépítésére sajnos akkor sem került sor, amikor az I. világháború után beindultak a városban az egyetemi fejlesztések.

Számos intézményi átalakulást követően aztán a Konzervatórium 1998-ban levált a Zeneakadémiáról, és a Szegedi Felsőoktatási Szövetség alapító tagjaként működött 2000. január 1-jéig. Ekkor az integráció révén létrejött Szegedi Tudományegyetem kari jelleggel működő önálló oktatási egységévé vált, majd az intézmény zeneművészeti karaként működött, s végül 2019. augusztus 1. óta Bartók Béla Művészeti Kar néven folytatja tevékenységét.

Korábban a Royal szálló, illetve a Tóth Péter-ház homlokzatának előbukkanásáról számoltunk be, most a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának épületén a sor, melyen már ott díszeleg a „Zenekonzervatórium” felirat is. Egykoron egy teljesen új épületet álmodtak az építészetileg védett falak mögé, az udvar alá pedig egy hangversenytermet, de végül nem lett rá pénz, csak részleges felújításra futotta.

Az épületnek egyelőre a Tisza Lajos körúti része bukkant elő, ám ez a legimpozánsabb: kétféle homlokzat is találkozik, mert két különálló épületrésze van. A Tukats-ház egy a Dugonics téri kettős körforgalom felé néző saroképület, melynek a Tisza Lajos körút felől van egy összenyitott bővítménye, ez az úgynevezett „négyembörös ház”, mely onnan kapta a nevét, hogy emberszobrok tartják két erkélyét.

A helyszínen járva az látszik, hogy bár a homlokzat ezen része jól áll, korántsem mondható el ugyanez a belső kialakításról és a nyílászárókról. Az épület ugyanis üregesnek hatott, hiszen még csak néhol voltak beépítve új, vagy felújított ablakok, amik egyébként meglepően kellemesen kontrasztos színűek a Belvárosi híd lábánál lévő, egyszínű Tóth Péter-házhoz képest.

Az épület belsejébe is bejutott fotósunk, ahol látszik, hogy egyelőre nem áll olyan jól a munka: az elektromos rendszereket, a hűtést és fűtést, az álmennyezetet alakítják épp ki, szerkezetileg viszont nem módosult különösebben az épület. A homlokzat elkészülte nem jelenti azt, hogy az épület is az lesz: úgy tudjuk, a Royal szálló építkezése szerkezetkészen leállt, vagyis belülről teljesen üres. Mint ahogy a szerb oktatási központ, vagy az egykori akadémiai kollégium is, bár ez utóbbi már újraindulni látszik.

Fotó: Rostova Anna / Szegeder

Fotó: Rostova Anna / Szegeder

Fotó: Rostova Anna / Szegeder