A Belvárosi híd lábánál álló, régóta romos állapotban lévő és elhagyatott Tóth Péter-palota a belváros egyik ikonikus épülete, melynek már kilátszik az újjászületett homlokzata az elbontott állványok mögül, ám egyesek szerint az egyszínű stílussal mellényúlt az örökségvédelmi hatóság. Az épületbe az egyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziuma költözik majd, ha elkészülnek mindennel.
A felújításra közel 3,3 milliárd forintot ítélt oda a kormány a Szeged-Csanádi Egyházmegyének még 2021-ben, mivel az ő tulajdonukban van az épület. A munkálatokat Nemesi Pál cége, a Ferroép viszont olcsóbban, mintegy nettó 2,1 milliárd forintért vállalta. A kormány azzal a feltétellel adta a nagyobb összeget, hogy a fel nem használt forrást az egyházmegyének vissza kell majd fizetnie, tehát a különbözet visszakerül a költségvetésbe.
Idén egy mindössze 73 milliós többletköltség miatt kellett módosítani a szerződésen, mert „a tetőrétegrend feltárása kapcsán” több új problémával is szembesültek. Emiatt a terveket is át kellett gondolni, ám a beruházás vélhetően így sem fog csúszni a december 31-i határidőhöz képest. Június végén már elbontották a Victor Hugo utcában álló toronydarut, mely sokáig meghatározta Szeged belvárosának látképét. Nemrég viszont az állványzat fokozatos leszerelése után előbukkant a Tóth Péter-ház homlokzat is a Roosevelt tér felőli részen, az egykori Royal hotelhez hasonlóan.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
A védett épületek új színéről minden esetben az örökségvédelmi hatóság dönt. A Tóth Péter-háznak végül egyszínű homlokzata lett, ami egyesek szerint furcsán hat: a kéttónusú festés itt is elfért volna, de legalább a nyílászárók lehetnének sötétebb színűek. Azért szerencsére nem annyira erős az új külső, mint a Stefánia palotáinál, inkább a szegedi környezetgazdálkodási cégnek otthont adó épületre hajaz, ami még homogén színnel is jól mutat.
Örvendetes viszont, hogy a régóta pusztuló, előkelő helyen álló palota megújul, és újra élet költözik bele. A zeneiskolai funkciót hivatott hirdetni a Roosevelt téri palota elülső homlokzatán lévő „Symphonia Hungarorum”, vagyis a „magyarok szimfóniája” felirat, mely a zenésztársadalom számára ismerősen csengő kifejezés: ez volt az első írott emléke a magyar zenetörténetnek.
Az eklektikus stílusú palota látványa már 1883 óta fogadja az Újszegedről a hídon át Szeged belvárosába érkezőket. A telket 1881 végén vették meg Tóthék a várostól, melyre Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján épült fel a Tóth Péter-ház, melynek kapuja fölött Hermész-fej, mellette pedig oroszlánfejek díszítik a homlokzatát.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Tóth Péter Anna nevű lányát Aigner Károly későbbi főispán vette feleségül, az emelet egy részét az ő reprezentatív lakása foglalta el. A ház később az Aigner családra szállt. Bene J. E. úri divatüzlete már 1883 május közepén megnyílt a földszinten, ám júniusban Alacs György 22 éves cukrászdája váltotta a csődbe ment vállalkozást. 1884 márciusában Strausz C. női kalapüzlete, áprilisban pedig Auslander Lipót kalap- és szűcsáru boltja nyitott meg a cukrászda mellett.
A világháború utáni lakáshiány idején a nagy alapterületű polgári lakásokat több apróbbra osztották föl. A 2000-es években a palota három lakását lakták, a földszinti üzletek azonban jobbára hasznosítás nélkül kallódtak. Időszakosan Tourinform iroda és egy EU-s tájékoztatási pont működött bennük, ám később ezek is bezártak, vagy elköltöztek.