„600 millió nem is sok, elmegyek a miniszterelnök úrhoz, megmutatom neki a régi fényképet” – átadták a jogi kar felújított épületét

Lázár beszéde végén egy vállalást is tett. „Ha már Trócsányi Lászlónak van egy kupolája, akkor legalább egy alagsorral hadd járulhassak hozzá a jogi kar további fejlődéséhez” – mondta a miniszter jelezvén, hogy mindent megtesz azért, hogy az épületből még hiányzó részek megépítését támogassa. A beszédek végeztével átadták a kari kitüntetéseket.

Leányiskola volt

A Magyar Ede térre néző eklektikus stílusú épület a szegedi nagy árvíz után három évvel, 1882-re készült el, kezdetben polgári leányiskolaként funkcionált. Saroktornya a tér és a körút által alkotott terület közepe fölé magasodott, ez volt Szeged egyik legnagyobb olyan kupolája, ami nem valamilyen vallási épületen díszelgett.

Később a Kolozsvárról idemenekített egyetem jogi kara kapott itt helyet, majd 1958-ban az egyemeletes ingatlant részleges felújítása során megfosztották kupolájától, és az 1960-as években egy újabb szinttel is bővítették, így a saroktorony megmaradt, még kiemelkedő része mondhatni beékelődött az épületbe.

„Ez az egyetem fejlesztési időszakának egyik legemblematikusabb állomása” – emelte ki Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Elmondta, hogy háromszor futottak neki a felújításnak, a kormány mindhárom alkalommal támogatta azt. A kancellár asszony beszélt az egyetem más fejlesztéseiről is, az egészségügyit külön kiemelve.

„Az összes fejlesztésünk arról szól, hogy hogyan lehetne jobban élni ebben a régióban”

– mondta.

Ha már elindultunk a kupolával, miért nem csináljuk meg az egészet?

„2014-ben, amikor miniszter lettem, úgy gondoltam, hogy egy miniszternek a legjobb szövetségesei a jogi karok” – folytatta Trócsányi László, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja. Szerinte a jogászképzés kormányzati ügy, egy kormányzatnak fontos, hogy milyen jogászok vannak az országban. Ezt követően egy történetet is elmesélt arról, amikor megkeresték az épülettel kapcsolatban.

„Mégiscsak te vagy a miniszter, oldd már meg, hogy itt legyen már valamilyen kupola visszarakva, 600 millió az egész. Mondom ez jól hangzik, 600 millió az nem is akkora összeg talán, elmegyek a miniszterelnök úrhoz, megmutatom neki a régi fényképet, ő szereti a régi patinás dolgokat.

Azt mondta a miniszterelnök, hogy jó ez a kupola, de olyan legyen, mint régen volt.

Hát ebből sok vitám lett aztán, más az épületnek a fekvése, satöbbi. 600 millióval indultunk, aztán dékán asszony azt mondta hogy ha már elindultunk a kupolával, miért nem csináljuk meg az egészet? Mért ne, csak egymilliárddal több, aztán jött a szélvihar, az sem segített, és végül összejött az 1 milliárd 800 millió. Egy aprósággal kezdtük.”

Szerinte ez egy olyan, a kor szellemének megfelelő épület lett, ahová jó tanulni jönni. „Ez a test, ezzel szemben a hallgatók a lélek, és csak akkor lehet valaki egészséges, ha a teste és a lelke is egyben van.”

2017-ben váratlanul jelentették be, hogy helyreállítják a kar épületét. A kormány akkor több mint 650 millió forintot különített el a felújítására, ami a kupola visszaállításán kívül tartalmazta egy emlékhely kialakítását, általános energetikai korszerűsítést, a megtépázott homlokzat felújítását, munkaszobák kialakítását, valamint az udvar befedését, ezzel egy aula kialakítását.

Háromszoros drágulás

A rekonstrukciót már 2018-ban el akarták kezdeni, de annak előkészítése sokáig tartott, majd 2019 szeptemberében egy viharos szél leszakított az épület tetejéről egy bádoglemezt, és így, a sérülés miatt újra kellett terveztetni a beruházás egy részét, ki kellett javítani a tetőt. A viharkár következményeként az épületből is ki kellett költöznie a karnak már a felújítás megkezdése előtt.

A kezdeti összeg 2019-re 1,7 milliárd forintra nőtt, amit az építőipari munkaerőhiánnyal és az építőipari anyagok drágulásával magyaráztak. A felújításra kiírt tendert végül a Ferroép Zrt. nyerte el 2021-ben, a büdzsé ekkorra elérte az 1,9 milliárd millió forintot. A Ferroép annak a Nemesi Pálnak a cége, aki a 2019-es önkormányzati választásokon függetlenként, ám fideszes támogatással indult Botka László ellen Szegeden, és maradt alul jócskán.

A kupola, melynek átmérője 5,8 méter, magassága a sisakig 5,5 méter, formája pedig a korábbiét idézi, tavaly decemberben került fel az épületre, héjazatát 8000 darab cinklemezpikkely alkotja, melyeket egyesével szegeztek fel a téren. Ekkor egy sajtóbejárást is tartottak, ahol elmondták, hogy a korábban 3795 négyzetméter alapterületű épület 4559 négyzetméterre bővült.

Az eredeti, 2017-es elképzelések szerint a saroktornyot is megmagasították volna háromról négyszintesre, erről azonban végül lemondtak, ugyanis az örökségvédelmi hatóság szerint a saroktoronnyal megbomlott volna a tér 50-es, 60-as évek körül kialakult egységessége. Az ÁJTK főépületének felújítása ezév júliusában ért véget, ekkor zárult le az átadás-átvételi folyamat, és következhetett az épület birtokbavétele. A jogi kar épületét szintén a dékán vette át, ezt követően kezdődött meg az adminisztráció visszaköltözése, hogy aztán egy tanévnyitó fesztivál keretében adhassák át az ingatlant a kar hallgatóinak.

Pénteken reggel vágták át a szalagot a Magyar Ede téren, amellyel hivatalosan is felavatták a Szegedi Tudományegyetem frissen felújított Állam-és Jogtudományi Karának főépületét. Az épületben már szeptember óta folyik a tanítás, a műszaki fejlesztést a nyáron fejezte be az 1 milliárd 885 millió forint állami támogatásból kivitelező Ferroép Zrt. Az ünnepségen Lázár János, építési és beruházási miniszter is beszédet mondott.

A bejárat előtt, szitáló ködben avatták fel az épületet, majd a szervezők az aulába invitálták a vendégeket, ahol az ünnepi beszédek következtek. Görög Márta, az SZTE Állam-és Jogtudományi Kar dékánja a kar történelmi örökségéről beszélt, majd megköszönte a kormányzati támogatást, mely a felújítást megvalósította, illetve megköszönte az egyetem támogatását is. „A jogi kart a jövő felsőoktatásának építettük.”

Lázár szerint ebben a nagy küzdelemben, az erővonalak újrarajzolásában Magyarország megtalálja a maga helyét, mivel úgy látja, hogy a mai magyar jogrendszer lehetőséget ad arra, hogy az integráció világában mégiscsak egy szuverenista álláspontot hangsúlyozzunk.

A miniszter beszélt az alapítványi egyetemekről is. „A következő időszakban az alapítványi egyetemeknek minden sajtóbéli komment ellenére nem az a célja, hogy hatalmi bázist teremtsenek a Fidesznek, hiszen ez egy nyitott, liberális egyetemi környezetben eleve lehetetlen vállalkozás, hanem az a célja a modellváltásnak, hogy az új egyetemi struktúra megteremtse egy minőségi, nemzetközi színvonalú felsőoktatás lehetőségeit.”

Az alapítványokkal az önrendelkezés nagyobb lehetőségét teremtették meg Lázár szerint. „Mint aki húsz éve vagyok a Parlament tagja, nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy az államnál, a központi kormányzatnál az alapítvány és a szenátus együttműködése sokkal jobb fenntartója lehet a szegedi egyetemnek.”

„Szeged egy kiváló város, az ország kulturális és tudományos életében mai napig fontos szerepet tölt be. Egy olyan kormány képviseletében állok itt, amelynek komoly tervei vannak Szegedet illetően” – kezdte Lázár János, építési és beruházási miniszter, majd hozzátette, hogy Szeged abból a szempontból is különleges, hogy itt nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa.

Az erővonalak újrarajzolása

„Ma a világ legalább olyan zavart állapotban van, mint volt 1918-ban és 1920-ban. Az olyan központoknak, mint Szeged, egy olyan országnak, mint Magyarország, és egy olyan nemzetnek, mint a magyar, ebben az új világban meg kell találnia az új szerepét” – mondta a miniszter, aki szerint két dologban biztosak lehetünk: az egyik, hogy egy kétpólusú világ felé haladunk harminc évvel azután, hogy megszűnt a Szovjetunió.

A másik pedig, hogy biztosan állíthatjuk, ebben a világrendben két pólusa lesz a glóbusznak, „nem csak földrajzilag, gazdaságilag és hatalmilag formálódik újra a világ, hanem egészen biztos, hogy két világeszmény áll egymással szemben, a globális és a lokális, az integráció pártiak és a szuverenisták”.