Száz éves a szegedi egyetem

Kereken száz esztendővel ezelőtt, 1921. október 9-én nyitották meg az első tanévet Horthy Miklós kormányzó és Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében a Dugonics téren. A Kolozsvárról származó egyetem jövetelével legalább százéves vágya teljesült be Szegednek.

A mai egyetem története egészen a XVI. század végéig nyúlik vissza, ekkor Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg a litván fővárosban, Vilniusban kiadott alapítólevelében kétkarú – bölcsészet és hittudományi fakultással rendelkező – katolikus egyetem felállításáról intézkedett a jezsuiták kolozsvári kollégiumában. Ma a szegedi egyetem e kollégiumot tekinti jogelődjének, s ezért is része identitásának, hogy egyszerre százéves és négyszáznegyvenéves is – ezt most molinók hirdetik a legnagyobb egyetemi épületeken.

A második magyar egyetem

Mária Terézia idejétől már négy kar működött: a Filozófiai (Bölcsészeti) Kar és a Teológiai (Hittudományi) Kar mellett 1774-ben Jogi Kar létesült, 1775-ben pedig beindult az első orvosi tanszék tevékenysége is, amely az Orvosi Kar alapját jelentette. Az 1777-es Ratio Educationis nevű oktatási rendelkezés nyomán azonban a kolozsvári egyetem fejlesztése leállt, azt II. József akadémiai líceummá minősítette vissza.

Jó száz évvel később alapították a Kolozsvári Tudományegyetemet 1872-ben, s így az vissza is nyerte egyetemi státusát; ekkor bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, jog- és államtudományi, matematikai- és természettudományi, valamint orvostudományi fakultás jött létre, négy kar volt összesen.

Az ekkor már Ferenc József nevét viselő tudományegyetem életében az I. világháború hozta el a végső fordulatot: Kolozsvár 1918 decemberében román katonai megszállás alá került. 1919 májusában a román katonaság elfoglalta az egyetemet is, majd a rektori hivatal élére a román tanszék professzorát nevezték ki. A cél a kolozsvári román egyetem megszervezése volt, amely 1920-ra állt fel.

Ideiglenes elhelyezés

Szeged évszázados kívánságát remélte beteljesülni a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésének lehetőségével. A polgármester már 1919. május 9-én felszólította a feloszlás előtt álló egyetemet, hogy Szegedre menekült hallgatóik vizsgáztatására jöjjenek a városba.

„A professzorokat Szegedre hívták meg, hogy itt tanfolyamokat tartsanak. A tanárok, akiket állásaiktól megfosztottak a románok, szívesen jönnének Szegedre, ha az itteni francia parancsnokság utján szabad elutazást biztositanának nekik a románok részéről. A kolozsvári egyetem jogi és bölcsészeti karának tanárai igen nehéz helyzetben élnek s személyi érdekből is örömmel cserélnék föl Kolozsvárt Szegeddel. Az orvosprofesszoroknak természetesen biztositottabb helyzetük van, mert magángyakorlatot folytathatnak” – írta az újság.

A város nevében 40 tanár számára lakást, több száz hallgató részére menzát és internátust ajánlott fel. Felajánlotta a közművelődési palota gyűjteményeinek használatát,

• a királyi tábla (mai rektori hivatal),
• a vasúti leszámítoló hivatal (BTK főépület),
• az állami főgimnázium,
• a felső kereskedelmi iskola (ma Kőrösy József Közgazdasági Technikum),
• a Madách utcai polgári iskola épületét (ma általános iskola),
• az újszegedi „Kenderakadémiát” (ma gabonakutató),
• a szemészeti,
• gyermekgyógyászati,
• szülészeti klinikát és
• a közkórházat

is a városba érkező egyetem számára. A nemzetgyűlés 1921. május 29-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a Ferenc József Tudományegyetem „ideiglenesen" Szegeden nyer elhelyezést.

Egyetemváros

Az 1920-as évek második felében megkezdődtek az akkor már bő egy évtizede épülő fogadalmi templom körüli építkezések is. A Rerrich Béla-tervezte Dóm téri épületeket ekkor már világos volt, hogy egyetemi létesítményekként húzzák fel. Ami érdekes – ez viszont egy másik történet már –, hogy eredetileg nemcsak a Dóm előtt lett volna körbe barnatéglás épületkomplexum, hanem mögötte is, hasonló méretekkel; tehát kijelenthető, hogy

a Dóm teret eredetileg készszer ekkorára tervezték felépíteni.

1929 novemberében adták át utolsóként a Fizikai és Kémiai Intézetet, viszont nem épült fel a rektori adminisztrációs épület, a Jogtudományi Kar és az Ideg-elme klinika épülete.

A város botanikus kert céljaira Újszegeden 21 hold földet ajánlott fel, s az ifjúság testnevelésének előmozdítására előbb a szőregi országút mellett, majd a tápéi kapu közelében telket bocsátott egy sporttelep megépítésének céljára. Szeged tetemes összegekkel egészítette ki a kulturális építkezésekre fordított állami támogatást, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1926–1930 között 23 millió pengővel növekedett a város adóssága. „Sokszor hangoztattam és hangoztatni fogom a jövőben is, hogy Klebelsberg bármilyen jóakarója volt Szegednek, tőle ingyen semmit sem kaptunk” – mondta Pálfy József polgármester néhány évvel később.

Akárhogyis, a szegedi egyetem létszáma folyamatos növekedésben volt. Az ideköltözéskor 1007 hallgató volt, egy évtizeddel később pedig már 2163. A következő évtől, 1932-től, amikor az egyetem már 62 tanszékkel rendelkezett, azonban apadás következett.

A megszűnés veszélye, majd kettészakadás

A 30-as évek derekán sötét fellegek érkeztek a város fölé, már ami az egyetemet illeti. Annak tanácsa és a közvélemény az egyetem fokozatos háttérbeszorulását érzékelte, a nemzetközi Rockefeller-alapítványból eleve számarányán alul részesült a szegedi egyetem, 1934-ben pedig 95 ládában szállították Debrecenbe a szegedi egyetem Rockefellertől kapott ajándékát, orvosi felszereléseket és könyveket. A szegedi sajtó, de

maga az egyetemi tanács is mind többször figyelmeztetett az egyetem teljes megszüntetésének veszélyére.

Ez végülis nem következett be, de a második bécsi döntést – amelynek köszönhetően Erdély egy részét visszacsatolták Magyarországhoz – követően hozott törvény rendelkezett a kolozsvári tudományegyetem újjászervezéséről és külön a szegedi tudományegyetem felállításáról. A Ferenc József Tudományegyetem hivatalosan 1940. október 16-án vett búcsút a várostól, régi tanárainak egy részét, a jogi és államtudományi kar tanárait csaknem teljes számban Kolozsvárra nevezték ki.

Miuátn Erdély visszakerült a románokhoz, a Ferenc József Tudományegyetem 1945 májusában jogutód nélkül megszűnt, amikor királyi rendelettel létrehozták a magyar nyelvű állami egyetemet Kolozsváron; habár az új egyetem a megszüntetett egyetem tanári állományán alapult. Ez az intézmény még ugyanabban az évben felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet, 1959-ben, felsőbb pártrendelkezésre pedig egyesítették a román nyelvű Victor Babeş Tudományegyetemmel.

A Szegeden maradt egyetemrész Horthy Miklós regnáló kormányzó nevét vette fel.

Ez 1940. november 11-én tartott ünnepélyes megnyitása után, 12-én kezdte meg működését ugyanazon épületekben és ugyanazokkal az intézményekkel. Az erről hozott törvénycikk 3. §-a úgy rendelkezett, hogy a Horthy Miklós Tudományegyetemen a jog- és államtudományi kar működését átmenetileg szüneteltetni kell. Az új egyetem 39 tanszékkel indult: az orvosi karon 15, a bölcsészetin 12, a matematika- és természettudományi karon 12 tanszékkel.

A szegedi egyetemnek voltak még bőven érdekes fordulatai, ott volt például a II. világháború, amikor 1944-ben a diákok jelentős része el sem tudta kezdeni a tanévet, mert egyszerűen nem tudtak eljutni Szegedre beiratkozni, vagy a szovjet megszállás és az azt követő idők. Amikor Horthy nevét József Attiláéra cserélték, és amikor részben itt, az Auditorium Maximumban kirobbant az 1956-os forradalom. És ez csak egy évtized. Ezekről később.

 

Felhasznált irodalom: Szeged története 4., Oktatás, tudomány, közművelődés