Lapunk írta meg először, hogy Szeged 155 millió forintból cserélné ki a síneket több olyan kereszteződésben, ahol kanyarodik a pálya, és ahol a tram-train is közlekedik. Ezek a Galamb utca Boldogasszony sugárúti és Indóház téri kereszteződése, a Széchenyi tér Törvényszéki palota felőli része, valamint a Kossuth Lajos sugárút végén lévő lámpás, kördiagrammos csomópont. A csere okaként a városi költségvetéstervezet részben a vasútvillamos kocsijai okozta többletterhelést nevezte meg.
A cikk megjelenése után lapunknak azt válaszolta a MÁV, hogy a pályakopást nem a járművek nagyobb tömege, hanem más műszaki paraméterei okozták, mely nyomán Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője arra volt kíváncsi egy írásbeli kérdésben még március elején, hogy mi okozhatja a villamospálya kopását, ha nem azok nagyobb tömege.
A Lázár János – aki egyébként korábban kormánybiztosként igazgatta a tram-train beruházását – által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium válasza mára érkezett meg Csepreghy Nándor miniszterhelyettes részéről, miszerint intenzívebb sínkopást a vasútvillamosok össztömegük miatt nem okoznak, ezt a Hódpress szúrta ki.
Csepreghy azt írta írásbeli válaszában, hogy „a vasútvillamos járatok Szegeden a Szegedi Közlekedési Társaság által üzemeltett pályahálózaton közlekednek, amin a legutolsó rekonstrukció 2011-ben történt. (...) Egy évtizednyi üzem után a fent említett pályahálózat ívei elkoptak.” A kormánytisztviselő azt elismerte, „kétségtelen, hogy a vasútvillamos járművek magasabb össztömegűek, mint a közúti villamosjárművek, ezzel együtt azonban hagyományos forgóvázas kivitelűek, kerékátmérőjük pedig kisebb, ami csökkenti a pályára gyakorolt hatásukat”.