„Breaking news, a Kuratórium ma felmentett, indoklás nem volt, a kancellár felmentését nem kell indokolni. Holnaptól a honlapom visszaáll a nevemre! Jó volt ez a több, mint 10 év, köszönök mindent a kollégáimnak, barátaimnak!”

Mint a Szegederen megírtuk, 2027. január 3-án megszűnik Dr. Fendler Juditnak, a Szegedi Tudományegyetem kancellárjának a munkaviszonya. Az egyetem közleménye szerint erről az SZTE-t fenntartó Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma döntött, az alapítói jogokat gyakorló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jóváhagyásával.

Fendlert a hátralévő időre felmentették a munkavégzés alól.

A kancellári feladatokat november 10-től, vagyis keddtől 2027. július 31-ig megbízott kancellár látja el. Őt is a kuratórium nevezi ki, és ehhez is a minisztérium jóváhagyása kell.

Fendler Judit 2016 augusztusa óta a szegedi egyetem kancellárja, és 2022-ben újabb öt évre kapott megbízást augusztus 1-jétől. Ez nagyjából 2027 nyaráig tartott volna, a megbízott kancellár időszaka is ekkor ér véget.

Az egyetem közleménye szerint erről az SZTE-t fenntartó Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma döntött, az alapítói jogokat gyakorló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jóváhagyásával.

Fendlert a hátralévő időre felmentették a munkavégzés alól.

A kancellári feladatokat november 10-től, vagyis keddtől 2027. július 31-ig megbízott kancellár látja el. Őt is a kuratórium nevezi ki, és ehhez is a minisztérium jóváhagyása kell.

A hírről maga Fendler is megszólalt saját Facebook-oldalán: „Breaking news, a Kuratórium ma felmentett, indoklás nem volt, a kancellár felmentését nem kell indokolni. Holnaptól a honlapom visszaáll a nevemre! Jó volt ez a több, mint 10 év, köszönök mindent a kollégáimnak, barátaimnak!”

Fendler Judit 2016 augusztusa óta a szegedi egyetem kancellárja, és 2022-ben újabb öt évre kapott megbízást augusztus 1-jétől. Ez nagyjából 2027 nyaráig tartott volna, a megbízott kancellár időszaka is ekkor ér véget.

Az elmúlt hetekben a kancellár sokat szerepelt a nyilvánosságban. Október 13-án a Partizánnak beszélt arról, hogyan próbálták kormányközeli vállalkozások megbízásokhoz juttatni az egyetemen. Szóba került az is, miért az ő nevében küldték ki Orbán Viktor otthontámogatásról szóló levelét az SZTE dolgozóinak. Az interjú után a Fidesz közleményben azt írta, hogy Fendler a kancellári munkáját „a kormányzat bizalmát élvezve” végezhette.

A Szeged.hu-nak az SZTE alapítványának kuratóriuma azt írta, részükől nem merült fel a jelenleg hivatalban lévő rektor, Rovó László menesztése. A városi portál ezt annak kapcsán kérdezte, hogy bizalomvesztés miatt hamarosan távozik posztjáról a budapesti orvosegyetem, a Semmelweis rektora, Merkely Béla.

„Másban gondolkozunk” – válaszolta a kuratórium elnöke Szajbély Mihály, aki azt is hozzátette, hogy erről még nem tud beszélni bővebben. Várhatóan egyébként még idén decemberben kiderült, ki lesz Rovó utóda – a decemberi szenátusi ülést követő kuratóriumi ülés után kiválaszthatják.

A Telex beszámolója szerint a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a hibát elkövető felelős, és meg kell nézni, nem követte-e el „más megbízásából, hogy megpróbálja hitelteleníteni ezt az egész dolgot”, ami szerinte „nyilván ki fog derülni”.

Ugyanaznap a Nemzetbiztonsági Bizottság rendkívüli, nyílt ülésén Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója felajánlotta a lemondását. Ezt már pénteken, november 6-án előre jelezte a Kossuth rádió Felkelő című műsorában: akkor azt mondta, szakmailag az a tisztességes, ha előbb elhárítják a hibát, és csak utána ajánlja fel a lemondását a fenntartónak, az Országgyűlés pedig eldönti, igényt tart-e még a munkájára.

A Telex értelmezése szerint Magyar arra utalt, hogy a levéltár igazgatója esetleg szándékosan hibázott, a lap azt is leírta, hogy a felszólalásból nem derült ki, kinek a megbízására gondolhatott. A levéltár eddig technikai okot nevezett meg: Cseh a pénteki interjúban arról beszélt, hogy a hiba csak a mágnesszalagos nyilvántartást érintette, ahol az állambiztonság külön kóddal jelölte a megfigyelteket, és ezeknek az adatoknak az áttöltésekor léphetett fel probléma.

Az adatokat a levéltár október elején kapta meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól egy Excel-táblában, amelyben a nevek, a fedőnevek, az anyja neve és a lakcímek egyetlen mezőbe ömlesztve szerepeltek.

A tét a teljes adatbázis hitelessége. A főigazgató szerint összesen 164 esetben történt ilyen hiba, a levéltár pedig a 444 értesülése szerint mind a közel 60 ezer nyilvánosságra került személy adatait újra átnézi. Közben még hátravan a negyedik irattípus: a mágnesszalagos adattár, a beszervezési naplók és a 6-os kartonok után a beszervezési dossziékat 2027. február 25-én hozzák nyilvánosságra.

A hétfői vitát Toroczkai László napirend előtti felszólalása indította. A Mi Hazánk frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy Magyar Péter csak Lezsáktól kért bocsánatot, a többi érintettől nem, és szerinte a hibát a kapkodás okozta.

A miniszterelnök a 2013-as törvényre hivatkozva felelt: „Önök csak a valóságot kerülik el. Pontosan ismerik a 2013-as törvényt, amely szerint az ÁBTL nem tartozik a kormány alá. Önök belehazudnak az emberek szemébe.”

Magyar már az ülésnap korábbi részében azt mondta, hogy az ellenzék olyan hiba miatt támadja a kormányt, amelyre annak semmilyen ráhatása nem volt, és megtéveszti a választókat, amikor politikai felelősöket keres. Saját bevallása szerint semmit sem tudott a nyitottaktak.hu-n megjelenő nevekről és adatokról. Ha előre látta volna Lezsák nevét, biztosan beavatkozott volna, mert ismeri az MDF-alapító politikus rendszerváltás előtti bátorságát és tevékenységét.

Az ÁBTL csütörtökön, november 5-én közleményben ismerte el, hogy Lezsák informatikai hiba miatt került a hálózati személyek közé, holott a szalagokon megfigyeltként szerepel. A tévesen felkerült 163 további nevet azóta törölték. Ugyanaznap Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán az oldal elérhetetlenné tételét, Magyar Péter bocsánatkérését és Tarr Zoltán miniszter lemondását követelte, Lezsák lánya, Lezsák Anna fideszes képviselő pedig Cseh távozását sürgette.

Az ügynöknevek november 4-én kerültek fel a nyitottaktak.hu-ra, a közzétételt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény írja elő.

Az államfő két pontot kifogásolt: a zárt körű befektetési alapok kezelőinek leváltásáról szóló szabályokat és a kisebbségi részvényesek védelmét gyengítő változtatásokat. A törvény többi részét, köztük a takarékszövetkezeti rendszer korábbi integrációs szervezetének, az SZHISZ-nek a megszüntetését is megvizsgálta, de ezeknél nem talált olyan súlyos hibát, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia.

A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat elsősorban az MBH Bankot és a 4iG-t, illetve ezek tulajdonosait érintheti. Az SZHISZ jogutód nélkül szűnne meg, vagyona, köztük közel 190 milliárd forintnyi kötvénykövetelés az államhoz kerülne, a tulajdonosi jogokat pedig az MNV Zrt. gyakorolná. A törvény emellett megkönnyítené a magántőkealapok kezelőinek leváltását, így az állam bizonyos feltételek mellett nagyobb beleszólást kaphatna a 4iG irányításába. Egyes esetekben pedig nem kellene vételi ajánlatot tennie a kisebb részvényeseknek, ha jelentős befolyást szerez egy tőzsdei cégben.

Mindkét cég mögött állami pénz áll. Az Orbán-kormány 136 milliárd forintot juttatott az SZHISZ-nek, az állomány jelentős részét pedig 2022-ben a Magyar Bankholding 2042-ben lejáró kötvényeire cserélték. A 4iG 38,9 százalékát birtokló IG COM Magántőkealap szintén állami pénzből jött létre, ezért ez a 60 százalékos kezelőváltási szabály egyik fő gyakorlati tétje. Az MBH Bankról az Infostart 2025 novemberében azt írta, hogy egyre inkább Mészáros Lőrinc érdekeltségének tekinthető, akkor az állam közvetett cége 42,1 milliárd forintért adott el 5 százalékot a bank munkavállalói programjának.

A törvény szerint a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszeríthetné egy zárt körű alap kezelőjének leváltását. Az elnök azt kifogásolja, hogy ez a már működő alapokra is vonatkozna, olyanokra is, amelyek egyáltalán nem vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont. Ez sértheti a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonjogát, valamint a korábban megkötött szerződésekhez fűződő jogos elvárásokat. A közlemény arra is kitér, hogy a szöveg egyes részei nem elég egyértelműek, és ez a jogorvoslatot is megnehezítheti.

A második kifogás a kötelező vételi ajánlatot érinti. Ma annak, aki jelentős befolyást szerez egy részvénytársaságban, bizonyos feltételek mellett vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényesnek, az új törvény viszont egyes esetekben felmentést adna ez alól. Baka úgy látja, ez gyengítheti a kisebb részvényesek védelmét, és sértheti azoknak a jogait, akik a korábbi szabályok ismeretében vettek részvényt. A tőzsdei kisbefektetők érdekvédelmi szövetsége, a TEBÉSZ már az elnöki döntés előtt arra kérte Bakát, hogy ne írja alá a törvényt. A szövetség szerint a vételi ajánlati szabály gyakorlatilag kiüresedik, a változtatásokat pedig „botrányosnak és jogellenesnek” nevezték.

Az államfő külön bírálta, ahogyan a törvényt elfogadták. Kivételes eljárásban szavaztak róla, a benyújtás és a szavazás között mindössze 26 óra telt el, és ezalatt sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés nem volt. A Sándor-palota szerint a törvényből az sem derül ki, mi indokolta a rendkívüli gyorsaságot, főleg mivel az állami pénzt nem kezelő alapokat is érintené. Baka arra is figyelmeztetett, hogy az államnak óvatosan kell beavatkoznia a pénzpiac működésébe. Az állami érdekek alapján hozott szabályok ugyanis megingathatják a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, különösen a külföldi befektetők körében.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény szerint soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül dönt arról, hogy a kifogásolt rendelkezések megfelelnek-e az alkotmánynak. 2023-ban Lázár János építési törvénye akadt fenn így: Novák Katalin akkori államfő kérésére a testület alaptörvény-ellenesnek találta egy rendelkezését, így a törvényt nem lehetett kihirdetni.

Az augusztusban hivatalba lépett Baka nem először megy szembe a kormánytöbbséggel. Szeptemberben a Tisza-frakció kérése ellenére is kitartott Szathmáry Zoltán mellett, akit legfőbb ügyésznek jelölt. Az Országgyűlés leszavazta Szathmáryt, ezután az államfő új jelöltet állított.

Csongrád-Csanád vármegyében nettó 469 ezer forint volt az átlagkereset 2026 első félévében, ami több mint 70 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól. Egyes ágazatokban ugyanakkor ennél jóval magasabb fizetéseket is mértek: az energetikai szektor szellemi munkaköreiben például átlagosan nettó 783 ezer forintot kerestek a dolgozók.

A KSH adatai szerint 2026 első hat hónapjában az országos nettó átlagkereset 541 244 forint volt. Budapest messze kiemelkedett a mezőnyből, a fővárosban 655 771 forintot kerestek átlagosan a munkavállalók. A vármegyék közül Győr-Moson-Sopron állt az első helyen 544 365 forinttal, Csongrád-Csanád pedig 469 351 forintos nettó átlagkeresettel a középmezőnyben végzett.

A vármegyei átlag tehát közel 72 ezer forinttal maradt el az országos értéktől. A lista másik végén Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg állt, ahol 416 ezer, illetve 415 ezer forint volt a nettó átlagkereset.

Az energetikában közel 800 ezret is lehet keresni

A vármegyei átlag mögött jelentős különbségek húzódnak meg az egyes ágazatok és munkakörök között. A Pénzcentrum összeállítása szerint az országban villamosenergia-, gáz- és gőzellátás területén dolgozó szellemi foglalkozásúak keresték a legtöbbet. Ők Csongrád-Csanádban

nettó 783 ezer forintot vihettek haza 2026 első félévében. A legjobban azonban itt a bányászat, kőfejtés ágazatban lehetett keresni, átlagban nettó 887 883

forintot.

Ez az összeg jóval meghaladja a vármegye egészére jellemző átlagot, de az ország legjobban fizető területeinél alacsonyabb. A megyei és ágazati bontásban a legmagasabb keresetet Tolnában mérték, ahol az energetikai ágazat szellemi dolgozói átlagosan nettó 1 millió 287 ezer forintot vihettek haza havonta.

Az energetikai szektor nemcsak Tolnában fizetett kiemelkedően: 11 vármegyében is az itt dolgozó szellemi foglalkozásúak kerültek a kereseti rangsor élére. A feldolgozóipar szellemi munkakörei szintén több vármegyében tartoztak a legjobban fizető területek közé.

A vendéglátásban 275 ezer forint alatt maradt az átlag

A kereseti különbségek másik végén Csongrád-Csanádban is a vendéglátás áll. A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozó fizikai munkavállalók nettó átlagkeresete mindössze 274 882 forint volt az év első felében.

Ez az összeg a vármegyei nettó átlagkeresetnek még a 60 százalékát sem érte el. A Pénzcentrum által vizsgált adatok szerint a vendéglátás fizikai munkakörei más vármegyékben is a legalacsonyabban fizető területek közé tartoztak: Békésben 275 019, Baranyában 283 338 forint volt az átlagkereset.

Országosan a legrosszabbul fizető megyei-ágazati kategóriát Zalában találták, ahol a kiadói tevékenység, műsorszolgáltatás és tartalomszolgáltatás fizikai dolgozói átlagosan nettó 214 719 forintot kerestek. A legjobban fizető kategóriában, Tolna energetikai ágazatának szellemi munkaköreiben ennek közel hatszorosát vihették haza a munkavállalók.

A számok értelmezésénél fontos, hogy a KSH adatai nem konkrét állásokat vagy egyes munkáltatók béreit mutatják, hanem nemzetgazdasági ágazatok és foglalkozási csoportok átlagkereseteit. A vármegyei adatokból Szegedre külön nem lehet következtetni: a közzétett összeállítás nem tartalmaz városi bontást, így azt sem lehet megállapítani belőle, hogy a szegedi dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Szegeden egy helyi Reddit-beszélgetés hozzászólói szerint gyakori a nettó 280–350 ezer forintos fizetés, a havi 400 ezer pedig már jónak számít. Erről a Szegeder is beszámolt. Az egyik hozzászóló azt írta, hogy Budapesten havi 700–900 ezer forintot keresett, Szegeden viszont ugyanarra a munkára 315 ezres ajánlatot kapott. Ezek persze személyes tapasztalatok, nem reprezentatív bérstatisztikák.

Az elektromos, az informatikai és az orvosi gázhálózat teljesen megújult, új oxigén- és vákuumvezetéket húztak ki, a kórtermekbe pedig nővérhívó rendszert szereltek. Kilenc új klímaberendezéssel az osztály minden kórterme klimatizált lett.

Készült akadálymentes fürdő és új ágytálmosó helyiség is, a betegek új ágyakat és felfekvés elleni, úgynevezett antidekubitusz matracokat kaptak. Az egyetem szerint így a stroke-os betegeket is korszerű körülmények között kezelhetik.

A költözésnek két oka volt: a régi osztály műszaki állapota elavult, a helyére pedig a mozgásszervi rehabilitáció terjeszkedik. A régi neurológiai épület átalakítására október végén írták ki a tendert. Az ajánlatokat november 23-án 13 óráig várják, a munka kilenc hónapig tart, és a végén 25 helyett 43 ágyas lesz a rehabilitációs osztály.

A bővítés egy román–magyar uniós projekt része, amelynek 10,937 millió eurós, azaz nagyjából 4 milliárd forintos költségvetéséből Mórahalom és Temesvár is részesül.

Az SZTE még januárban erősítette meg a HVG-nek, hogy a neurológia a gyermekosztály mellé, az egykori szülészet-nőgyógyászati épület egyik szárnyába költözik.

A javaslat a választás győztesének soraiból érkezik, egyelőre azonban csak egy interjúban felvázolt elképzelésről van szó. Stanarević szerint az iratokat ki kell vinni a polgári titkosszolgálat, a BIA birtokából, és külön kell kezelni a 2000-ig keletkezett történeti, valamint a 2000 óta gyűjtött anyagokat.

Az MTI összefoglalója szerint a dossziékat egy független állami bizottság kapná meg, az érintettek mindkét időszak irataiba betekinthetnének, a külföldi kémhálózatokról és a terrorfenyegetésekről szóló anyagok viszont titkosak maradnának. Az interjúban szóba kerültek azoknak az újságíróknak és aktivistáknak az aktái is, akiket az elmúlt két évtizedben jogtalanul hallgattak le.

A professzor arra számít, hogy a kompromittált vezetőket – a csúcson és a rendszer mélyebb szintjein egyaránt – már az első hónapokban lecserélik. Úgy látja, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok vezetőit nyílt pályázaton kellene kiválasztani: ezekre a posztokra sem párttag, sem olyan ember nem kerülhetne, aki a kinevezése előtti öt–tíz évben aktívan politizált, a szolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnökét pedig a legnagyobb ellenzéki párt adná.

Stanarević szerint Szerbiában elmaradt a teljes körű átvilágítás, ezért támaszkodhattak az egymást váltó kormányok évtizedeken át ugyanazokra a besúgóhálózatokra. Kísérlet pedig kettő is volt. A 2000-es rendszerváltás után, 2001 májusában rendelet oldotta fel az állambiztonság polgárokról vezetett nyilvántartásainak titkosítását. 2003 júniusáig mintegy nyolcezren kérdezték meg, van-e aktájuk, de csak 420 esetben találtak ilyet, ekkor pedig az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a rendeletet. A parlament 2003-ban átvilágítási törvényt is elfogadott, ez azonban tíz évvel később úgy vesztette hatályát, hogy egyetlen esetben sem alkalmazták.

Magyarországon november 4-én vált nyilvánossá az ügynökakták első köre, itt a kommunista állambiztonság ügynökei, besúgói között lehet keresni. A szerb elképzelés ennél tovább menne, hiszen a 2000 utáni, már a demokratikus kormányok idején zajlott megfigyelésekbe is betekintést adna.

levelet a város hivatalos portálja, a Szeged.hu idézi, amely úgy összegez: Szegednek most már „papírja” van a kormánytól arról, hogy nem lenne bölcs döntés elvenni a kedvezményt.

A városi portál szerint Porcher Áron parlamenti államtitkár a levelében a tárca „általános elvi álláspontjaként” rögzítette, hogy „a bizalom megőrzése szempontjából különösen fontos, hogy a beruházási döntések meghozatalakor ismert és figyelembe vett feltételek utólagosan, visszamenőleges jelleggel ne változzanak meg a befektetők számára hátrányosan”.

A levél a polgármester megkeresésére érkezett. Botka a szeptemberi közgyűlésen azt mondta, meg kell kérdezni az új kormányt, hogy a mentesség visszavonása sértené-e a nemzetgazdasági érdeket. Ennek az az oka, hogy a BYD jelenleg Magyarország legnagyobb külföldi beruházója: a szegedi autógyár mellett Budapesten európai központot épít, Komáromban elektromosautóbusz-gyárat, Fóton pedig alkatrészgyártó üzemet működtet. A közgyűlés már nyáron is úgy határozott, hogy kikéri a kormány véleményét arról, veszélyeztetné-e a lépés a beruházást.

A visszavonást Mihálik Edvin zöldtanácsnok, az Összefogás Szeged Jövőjéért Frakció elnöke kezdeményezte, mondván „a BYD nem tartja be a szabályokat, ezért különleges elbírálásra sincs joga”. Érvként a gyárépítés környezetvédelmi gondjait hozta fel, köztük a határérték feletti szennyezettségű föld miatt indult rendőrségi nyomozást, valamint a város szűkös kasszáját: a rossz állapotú utakat, a közétkeztetés és a közösségi közlekedés drágulását és a stagnáló adóbevételeket.

Mihálik szerint a kedvezmény évente milliárdos nagyságrendű kiesést jelent a városnak.

A javaslatot Stumpf Péter, a Tisza országgyűlési képviselője is támogatta, most viszont a Tisza-kormány minisztériuma foglalt állást ellene.

A városvezetés szerint a kedvezményt nem a BYD kapta, hanem az ipari park egész területére vonatkozik, vagyis minden betelepülő cég igénybe vehette volna. Egyedi adókedvezményt uniós szabály miatt nem is adhatott volna a város. A közgyűlés 2023 szeptemberében vita nélkül, egyhangúlag szavazta meg az öt évre szóló mentességet. A BYD csak 2023 decemberében jelentette be, hogy Szegeden építi fel európai gyárát.

Botka szerint a BYD-építkezés nyomán idén már közel 900 millió forint iparűzési adó érkezett Szeged számlájára. Ennek kisebbik részét a BYD fizette, a nagyobbikat az építkezésen dolgozó cégek. „Ezzel a még fel sem épült és a működést meg sem kezdett gyár már ebben az évben Szeged legnagyobb adófizetőjévé vált” – mondta a polgármester a legutóbbi közgyűlésen. Szerinte ha jövőre elindul a termelés, sokmilliárdos iparűzésiadó-bevétel várható, amit Stumpf Péter szerint a kormány sem venne el.

A 300 hektáros terület 2023 májusában került Szegedhez, és a szeged.hu szerint a kormány javasolta, hogy a gyorsabb hasznosítás érdekében a város néhány évre adjon adókedvezményt a betelepülőknek – megjegyezzük, ekkor már nagy valószínűséggel tudni lehetett, hogy Szegedet választja a BYD. A várost és a kínai vállalatot a park átadásáról szóló előszerződés 2024 januárja óta köti össze.

A kommunista államban az állandó megfigyelés nem csupán az állam és az állampolgár közötti viszonyt alakította. A távolságtartás és az óvatosság mindennapossá vált, hiszen a beszervezett emberek a környezetükről is gyűjthettek információkat, ideértve kollégákat, barátokat, ismerősöket és olykor családtagokat. Nem véletlen, hogy a társadalomkutatók a titkosrendőrségi hálózatokat a félelem és a bizalmatlanság egyik fő forrásaként írják le. A bizalom ugyanis pszichológiai értelemben a sérülékenység vállalása: kockáztatom, hogy a másik visszaélhet azzal, amit rábízok. Így sokak számára a bizalmatlanság a túlélés alapvető eszközévé vált ebben az időszakban.

Ezek a mindennapi tapasztalatok nem feltétlenül tűntek el azzal, hogy megváltozott a politikai rendszer. Bár az iratok kutathatóvá váltak, teljes körű nyilvánosságuk és feldolgozásuk elmaradt. A családokban pedig tovább élhettek a kimondatlan szabályok: „Okosabb, ha csendben maradok. Jobb, ha nem bízom benne. Nem tartozik senkire.” Ezek a sémák pedig ma is meghatározhatják, hogyan viszonyulunk a bizalomhoz.

Mit hozhat az akták mostani, szélesebb körű nyilvánossága?

Az akták megnyitása részben a tisztábban látás esélyét kínálja. Aki eddig csak sejtett valamit egy családi történetről, most kapaszkodót találhat hozzá. Aki évtizedek óta kérdésekkel él, közelebb kerülhet a válaszokhoz. Lehet, hogy sokaknak pont az hoz megnyugvást, hogy az eddig nem értett családi viszonyok világosabbá válnak, és ez segíti őket a múlt feldolgozásában.

De a tudás nem hoz mindig megkönnyebbülést. Előfordulhat, hogy valaki egy szülőről, nagyszülőről vagy más számára fontos emberről tud meg olyasmit, amire nem volt felkészülve. Tovább nehezíti a helyzetet, ha az illető már elhunyt és az élőknek már nincs lehetőségük válaszokat kapni.

A váratlan információknál nemcsak egy új tényt kell befogadni. Át kell rendezni a korábbi képet is: mit jelent ez arra nézve, akit szerettem? Mit kezdjek azzal, hogy az, akitől biztonságot vártam, másoknak árthatott? Vagy azzal, hogy egy hozzátartozóm maga is nyomás alatt, fenyegetés vagy kiszolgáltatottság közepette került kapcsolatba az állambiztonsággal?

A reakciók ezért ellentmondásosak lehetnek. A düh, a szégyen, a gyász, a kíváncsiság és a megkönnyebbülés egyszerre is jelen lehetnek. Egy hozzátartozó tetteinek megértése nem ugyanaz, mint a felmentése. Az iránta érzett szeretet pedig nem teszi érvénytelenné azok fájdalmát, akiket megfigyeltek vagy elárultak.

Az egyéni történeteken túl társadalmi szinten is kérdés, hogyan beszélünk az előkerült nevekről. Könnyen politikai viták tárgyává válhatnak, és a múlt feltárása bűnbakkeresésbe, egymásra mutogatásba vagy megbélyegzésbe fordulhat.

Közben viszont figyelnünk kell arra is, egyáltalán mit bizonyítanak a nyilvánosságra hozott iratok. Egy név szereplése egy nyilvántartásban önmagában nem ad teljes képet arról, hogy az érintett mit tett, milyen körülmények között került a rendszerbe, vagy hogyan folytatódott a története. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is hangsúlyozza, hogy a dokumentumokat értelmezni kell, az iratok nem beszélnek önmagukért.

Ha a bizalmatlanság egy generációs örökség, vezethet-e az akták megnyitása egy egészségesebb társadalomhoz?

Lehet, hogy előbb vissza kell lépnünk kettőt ahhoz, hogy később társadalmi szinten is jobban bízzunk egymásban. Ehhez valószínűleg hosszas társadalmi párbeszédre lesz szükség, hogy a megkésett múltfeltárás ténylegesen több hasznot hozzon, mint amekkora zűrzavart most okoz. Hasonlóra van szükség az egyének szintjén is: sok családi beszélgetés, egymás felé fordulás és kérdés segíthet helyére tenni a most felkavart érzelmeket.

A tiszta lap nem felejtést jelent, hanem azt, hogy kevesebb a titok, több a közös tudás, és pontosabban értjük, mit bizonyítanak az iratok.

Talán most lehetőség nyílik arra, hogy ne örökölt gyanakvásból és politikai címkékből induljunk ki, hanem abból, amit közösen sikerül megértenünk.

De a nyilvánosság önmagában nem épít bizalmat. Egy társadalmi bizalomról szóló, több ország tapasztalatait vizsgáló tanulmány arra jutott, hogy a múlt feltárása akkor segítheti a bizalom újjáépítését, ha nem áll meg a felelősök és az áldozatok megnevezésénél, hanem a társadalom egészének lehetőséget ad a közös feldolgozásra is.

Ennek része lehet, hogy családok, közösségek és különböző politikai nézeteket valló emberek is beszélhetnek arról, mit jelent számukra ez a múlt. Nem azért, hogy mindenkinek ugyanarra a következtetésre kelljen jutnia, hanem hogy a vita közös tényekből induljon ki, ne bélyegezzük meg az utódokat a felmenőik tetteiért. A felelősség kimondása és az áldozatok tapasztalatainak elismerése így együtt teremthet alapot a bizalomhoz.

Mindemellett fontos, hogy kérdezzünk egymástól, ne csak vallomást követeljünk. Hogy meghallgassuk a másik fájdalmát, de ne vegyük át automatikusan a családi vagy politikai magyarázatokat. A bizalom nem azt jelenti, hogy mindenkit ártatlannak hiszünk, hanem azt, hogy a másik ember történetét igyekszünk megérteni, anélkül, hogy egyetlen címkére szűkítenénk. A felelősség ugyanis az érintettek tetteihez és döntéseihez kapcsolódik, nem öröklődik automatikusan a gyerekeikre és unokáikra. Talán így tanulhatunk meg újra bízni egymásban úgy, hogy közben nem fordítunk hátat a múltnak.

Felhasznált források:

de Beijer, D., Sloover, M., Heesen, K., & van Ee, E. (2026). Parent–child communication after parental exposure to potentially traumatic events: A systematic review. Trauma, Violence, & Abuse, 27(4), 1251–1269. https://doi.org/10.1177/15248380251343187

Fiedler, C., & Mross, K. (2023). Dealing with the past for a peaceful future? Analysing the effect of transitional justice instruments on trust in postconflict societies. The International Journal of Transitional Justice, 17(2), 303–321. https://doi.org/10.1093/ijtj/ijad010

Horne, C. M. (2014). Lustration, transitional justice, and social trust in post-communist countries: Repairing or wresting the ties that bind? Europe-Asia Studies, 66(2), 225–254. https://doi.org/10.1080/09668136.2014.882620

Lichter, A., Löffler, M., & Siegloch, S. (2021). The long-term costs of government surveillance: Insights from Stasi spying in East Germany. Journal of the European Economic Association, 19(2), 741–789. https://doi.org/10.1093/jeea/jvaa009

A vádirat szerint a rendőrök egy hatósági szemlén figyeltek fel a vádlott lakóhelyén, a ház udvarán láncra kötött, kórosan lesoványodott kutyára, amely már csak gubbasztani tudott, és sem eledel, sem víz nem volt a közelében.

A kiértesített állatorvos megállapította, hogy az állat beteg, testsúlya pedig csak harmada egy egészséges fajtársáénak. A vád szerint a gazda elmulasztotta az eb etetését, itatását és gyógykezelését, ez akár a kutya pusztulásához is vezethetett volna.

A Szegedi Járási Ügyészség 2023 végén is vádat emelt egy hasonló ügyben: egy nő és két fia egy Szeged környéki kisvárosban egy melléképületben láncra kötve hagyták a kutyájukat, amikor kiköltöztek az albérletükből. Az állatra egy hónap múlva találtak rá, akkor már csak az ideális testtömegének a felét nyomta.