„Mind a 23 munkatársunk számára méltányos kompenzációs csomagot ajánlunk, valamint igyekszünk minden lehetséges segítséget megadni ebben a helyzetben” – tették hozzá amellett, hogy „mind munkatársaink munkája, mind Szeged városa maximálisan megfelelt vállalatunk elvárásainak”. Bíznak benne, hogy lesz még lehetőségük együttműködni a jövőben.

Ahogy azt a múlt héten írtuk, a Thyssenkrupp Automotive Technology a nemzetközi autóipari üzletágának folyamatban lévő átalakítása részeként formálja újra magyarországi tevékenységét. A változó ügyféligényekre, keresleti mintákra és a folyamatos költségnyomásra reagálva a szegmens erősíti ügyfél- és technológiai fókuszát, konszolidálja tevékenységeit, és még hatékonyabban vonja össze a nemzetközi támogató funkciókat. A cél a versenyképesség növelése, a nyereséges növekedés biztosítása, valamint az üzletág tőkepiaci érettségének (capital market readiness) további előmozdítása.

Ezzel egy időben a vállalat mintegy 60 új munkahely létrehozását tervezi Budapesten, a globális fókuszú üzlettámogató funkciókban. Emellett a jövőben a debreceni telephelyen Teszt Kompetencia Center épül, ahol a rugó- és stabilizátorgyártáshoz kapcsolódó tesztelési feladatokat fognak végezni. A Thyssenkrupp jelenleg összesen mintegy 3000 embert foglalkoztat Magyarországon.

A lap cikke szerint az elmúlt egy évben több mint 27 ezren vásároltak a boltban a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték 22 százalékkal magasabb volt, mint a hagyományos nyitvatartás alatt, a meghosszabbított nyitvatartásnak köszönhetően pedig az üzlet bevétele összesen 23,6 százalékkal nőtt.

Mint írták, a rendszer használatához a vásárlóknak egy mobilalkalmazásban kell regisztrálniuk, majd QR-kóddal tudnak belépni az üzletbe. Fizetni kizárólag önkiszolgáló kasszáknál, bankkártyával vagy telefonnal lehet, miközben a boltot mesterséges intelligenciával támogatott kamerarendszer figyeli.

Az ország első hibrid boltja még 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a Szent István téren. A Szegederen már az előkészítésről és a nyitásról is beszámolunk, de beszéltünk a bolt működéséről is: napközben hagyományos módon működik, a normál nyitvatartási időn túl azonban személyzet nélkül is fogad vásárlókat.

A szegedi kísérlet első éve ugyanakkor nem volt teljesen problémamentes. Tavaly ősszel a Coop Szeged biztonsági őrt állított az üzletbe, miután visszatérő gondot okoztak a lopások. A cég akkor azt közölte, hogy az intézkedés ellenére továbbra is sikeresnek tartják a hibrid működést.

A most ismertetett eredmények alapján viszont úgy tűnik, hogy a vállalat továbbra is bízik a modellben, és újabb üzletek automatizálását is fontolgatja. A rendszert fejlesztő Laurel Kft. szerint a technológia nemcsak kisebb boltokban, hanem nagyobb alapterületű üzletekben is biztonságosan alkalmazható.

A politikus azért kért bocsánatot, mert a vagyonnyilatkozatában az ingatlanok feltüntetésénél m² helyett m³-t írt.

A cs3.hu hívta fel a figyelmet a hibára, egy június 10-i, „Bárkányi Bence köbméterben méri az ingatlanjai méretét” című, név nélküli cikkben, amelyben gúnyosan gratuláltak a képviselőnek. „A hiba első látásra apróságnak tűnhet, valójában azonban olyan alapvető tévedésről van szó, amelyet általában már az általános iskolai matematikaórákon tisztáznak. Persze bárki hibázhat, de amikor valaki országgyűlési képviselő, joggal várható el tőle, hogy legalább a legfontosabb mértékegységek között különbséget tudjon tenni” – áll a cikkben.

Bárkányi azt állítja, „nyilván nem szándékosan” írt köbmétert négyzetméter helyett, és nem is azért, mert nem ismeri az alapvető mértékegységeket, „a helyi fideszes propaganda” mégis ezen csámcsog. Mint írta, az elírásból semmilyen hátránya nem származott egyetlen honfitársának sem, egyetlen településnek sem és „szeretett országunknak sem”.

A témaválasztás indoklásaként a magazin kiemeli, „a bevándorlók régóta az amerikai innováció, vállalkozói szellem és gazdasági növekedés legfontosabb mozgatórugói közé tartoznak”. Az „Immigrant 250” című rangsor, elismeri, hogy a felsorolt 250 bevándorló vállalkozói, innovátori, vezetői és kulturális szerepkörében, rendkívüli sikereivel nagy hatást gyakorolt az Amerikai Egyesült Államokban.

A június 10-én New Yorkban nyilvánosságra hozott névsor élére Arnold Schwarzenegger került. „Van egy címke, amit mindenek felettinek tartok: amerikai” – idézik a bajnok testépítő, a milliárdos ingatlanmogul, Kalifornia kétszeres volt kormányzója, az ausztriai migráns mondatát. A második helyezett „minden idők leggazdagabb embere”, a Dél-Afrikai Köztársaságból Amerikába érkezett Elon Musk.

A Magyarországról Amerikába vándorló ma élő személyek közül öten kerültek a legbefolyásosabb migránsok névsorába. A 7. helyet kapta Thomas Peterffy, „az elektronikus kereskedelem úttörője”. A 16. helyre nem más, mint Soros György került, akiről úgy írnak, hogy „a devizakereskedő, aki 1992-ben megtörte a brit fontot, később befolyásos filantróp lett. Nyílt Társadalom Alapítványa több mint 24 milliárd dollárt osztott szét olyan ügyekre, mint az emberi jogok és a közegészségügy”.

A 24. helyen bemutatott Karikó Katalin életútját egyetlen mondattal úgy foglalja össze a Forbes, hogy „mielőtt az mRNS-vakcinákkal kapcsolatos kutatásaiért elnyerte a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, 1985-ben érkezett az Egyesült Államokba Magyarországról, és az induláshoz körülbelül 1200 dollárt rejtett el egy mackó belsejében”.

A felfedezők és az alkotók mellett elsősorban a milliárdosok, üzleti vezetők és a feltörekvő vállalkozók kerültek erre az „adatvezérelt” listára. Amerika bevándorlói közül a jelenben és a közelmúltban jelentős sikereket elérő kiválóságokat rangsorba állító Forbes magazin 2026 szeptemberében megrendezi a „Forbes Immigrant 250” ünnepséget is.

A kínai autógyártó a korábban kommunikált dátumokhoz képest késve, immáron az idei év végére tervezi a szegedi gyár elindítását. A cseh lapnak adott interjújában Li visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint késne a szegedi beruházás. Mint fogalmazott, nem csúszásról van szó, hanem arról, hogy a folyamatok a korábban vártnál lassabban haladnak.

Stella Li több alkalommal is hangsúlyozta, hogy jelenleg ez a vállalat európai terjeszkedésének legfontosabb projektje. A szegedi gyár teljes kapacitásának elérése után évente akár 300 ezer jármű előállítására lehet képes. „Akár 20 ezer embernek adhatunk munkát Szegeden. Nem ennyivel fogunk indulni az idei év végén, ez egy távlati cél” – fogalmazott Li. Ezt részben az autógyártás mellett az alkatrészgyártás felfuttatásával érhetik el, tette hozzá.

A vállalat a szegedi üzem átadását követően sem állítja le európai terjeszkedését, hanem egy újabb gyár létrehozását tervezi a kontinensen. Stella Li szerint elsődlegesen zöldmezős beruházásban gondolkodnak, mert a kihasználatlan európai autógyárak többsége „alkalmatlanok a modern autók előállítására”.

Ugyanakkor a BYD vezetője nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a vállalat egy már működő vagy korábban működő üzemet vegyen át. Kiemelte azonban, hogy ez nem elsődleges cél, ugyanakkor egy kedvező üzleti lehetőség esetén nyitottak lennének erre a megoldásra.

A második európai gyár helyszínéről Li nem árult el konkrétumokat, ugyanakkor nem cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint Spanyolország lehet az egyik legesélyesebb helyszín. Annyit közölt, hogy a vállalat már összeállított egy szűkített listát a lehetséges helyszínekről, és több szempont alapján Dél-Európa tűnik ideális választásnak.

Az interjúban szóba kerültek az Európai Unió által kivetett védővámok is. Stella Li visszautasította azt az állítást, hogy a BYD tisztességtelen előnyt élvezne a kínai állami támogatások miatt, ezért a 17 százalékos vámokat nem tartja indokoltnak. A vállalat európai beruházásait ugyanakkor nem a vámokkal magyarázta. „Ha egy piac elég nagy a számunkra, akkor helyi befektetéseket hajtunk végre” – mondta a BYD európai terjeszkedéséről szólva.

Az összesen mintegy 600 főt foglalkoztató szegedi telephelyen jelenleg 160-an dolgoznak a vállalat üzleti kompetenciaközpontjában, amely így közel 300 fősre bővülhet, tovább erősítve a város szerepét a cég globális működésében. A toborzás elsősorban magas hozzáadott értékű, nemzetközi fókuszú szellemi munkaköröket érint, így a beruházás a dél-alföldi régió munkaerőpiaca és gazdasági versenyképessége szempontjából is fontos lépésnek számít.

A ContiTech Rubber Industrial Kft. idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, a cég 2004 óta működik a magyarországi Continental csoport tagjaként. Az elmúlt hat évtized során a szegedi telephely Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött, termékei világszerte jelen vannak az ipar különböző területein – áll a közleményben.

A gyártási tevékenység mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a vállalat szegedi Business Service Centere (BSC), vagyis üzleti szolgáltató- és kompetenciaközpontja, amely mérnöki, üzleti támogató és operatív területeken nyújt szolgáltatásokat a vállalat globális szervezete számára. A most induló fejlesztés célja, hogy Szegeden további szakmai kompetenciák és nemzetközi folyamatok összpontosuljanak, közölték.

A bővítés elsősorban az értékesítés és üzletfejlesztés, az ellátási lánc, a mérnöki és műszaki támogató területek, valamint a jogi és compliance funkciók területét érinti. A meghirdetett pozíciók többsége nemzetközi fókuszú, így az új munkatársak napi szinten globális csapatokkal dolgozhatnak együtt. A vállalat junior, medior és senior szintű szakembereket egyaránt keres, különös tekintettel az idegen nyelveket beszélő és nemzetközi környezetben dolgozni kívánó jelentkezőkre.

„Különösen fontos számunkra, hogy a vállalat 60. évfordulóján jelenthetjük be ezt a nagyszabású fejlesztést. A bővítés egyértelműen jelzi, hogy a vállalatcsoport hosszú távon is stratégiai helyszínként tekint Szegedre. Célunk, hogy egyre több, országokon átívelő folyamat és szakmai kompetencia koncentrálódjon a városban, tovább erősítve a szegedi központ szerepét a ContiTech globális hálózatában” – fogalmazott Horváth Sándor, a ContiTech szegedi gyárának ügyvezetője a közleményben.

A beruházás erősíti a város pozícióját a nemzetközi üzleti szolgáltató központok térképén. A vállalat szerint a régió egyik legnagyobb erőssége a Szegedi Tudományegyetem által biztosított utánpótlás és a magasan képzett, nyelveket beszélő szakemberek jelenléte. A bővítés első ütemében a vállalat 2026-ban mintegy 70 új munkatárs felvételét tervezi, a fennmaradó pozíciók pedig fokozatosan nyílnak meg 2027 végéig. A nyitott pozíciók elérhetők a Continental nemzetközi karrieroldalán.

A ContiTech a világ vezető anyagszakértői közé tartozik az ipari alkalmazások területén. A Continental üzletága megbízható, biztonságos, kényelmes és különböző anyagokra kiterjedő ipari és szolgáltatási megoldásokat kínál ügyfeleinek a mezőgazdaságban, a vasúti és közúti közlekedésben, a légi közlekedésben, föld felett és alatt, ipari környezetben, valamint az élelmiszer- és bútoripar számára. 2026 márciusával közel 20 ezer munkatárssal több mint 60 telephelyen világszerte, valamint mintegy 6 milliárd eurós árbevétellel, a globális ipari partner elsősorban Ázsiában, Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában van jelen.

„A BYD nem tartja be a szabályokat, ezért különleges elbírálásra sincs joga” – indokolta az Összefogás Szeged Jövőjéért Frakció elnöke. Mint írta, a Tisza-kormány megalakulása óta napról-napra derülnek ki a problémák a BYD építkezése során.

Korábban a Szegeder is beszámolt róla, hogy a cég megszegte a zajszennyezési határértéket, mire a kormányhivatal felmentést adott a további betartás alól. Pár nappal azután, hogy vezetőjük megbízatása lejárt, a hivatal feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, igaz, nem a hanghatások miatt, hanem környezetkárosítás ügyében. A feljelentés nyomán a rendőrség határérték feletti szennyezettségű föld miatt indított nyomozást a BYD-val szemben. Mihálik posztja szerint a vállalat a humuszréteg kitermelése során nem végezte el a kötelező méréseket, így kerülhetett a 300 ezer tonna föld mintegy tíz százalékába alkilbenzol. Emiatt most meg kell semmisíteni a gabonát, amit azokon a földeken termeltek, ahová a szennyezett humuszt szállította a BYD.

Bár a politikus bejegyzése ezt nem említi, nemcsak környezetvédelmi aggályok merültek fel a gyárral kapcsolatban a közelmúltban. Botka László polgármester állításával ellentétben az üzem lakott területekhez nagyon közel kapott helyet, és arról is több ízben írtunk, hogy súlyos munkavédelmi problémák lehetnek, még halálos baleset is történt az építkezésen.

A szegedi beruházóknak alapvetően építményadót kell fizetniük a város részére. Az önkormányzat az előző ciklusban úgy döntött, „a nagy beruházásra tekintettel” öt évre kedvezményt ad a kínai cégnek, Mihálik beszámolója alapján ez évi milliárdos nagyságrendű kiesést jelent a város számára.

„Frakciónk határozott álláspontja szerint olyan beruházónak nem jár ilyen mértékű kedvezmény, aki nem kommunikál a tevékenységéről és nem végzi el a kötelező vizsgálatokat, nem tartja be a szabályokat” – fogalmazott.

Azzal érvelt, hogy mindenki számára világos a szegedi úthálózat rossz állapota, valamint a közétkeztetés és a városi közlekedés költségeinek növekedése, emellett pedig az önkormányzat adóbevételei stagnálnak, így egyre kevesebb forrásból kell gazdálkodni. „Ezért javasoljuk, hogy a közgyűlés vonja vissza a korábbi döntését a BYD építményadó kedvezményről, fizessen a BYD ugyanannyit, mint a többi szegedi vállalkozás, vegye ki a részét a város üzemeltetéséből. Bízunk benne, hogy javaslatunkat a jövő heti közgyűlésen minden frakció támogatja majd, az egyenlő teherviselés és Szeged bevételeinek növelése érdekében” – zárta gondolatait a politikus.

A 2021-ben indult, Esztergomban megrendezett MCC Feszt az elmúlt években a kormánypárti politikusok és a NER-hez köthető közéleti szereplők fontos találkozóhelyévé vált. A fesztivál korábbi előadói között szerepelt Dennis Prager amerikai konzervatív médiaszemélyiség, Gladden Pappin politológus, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, Chris Rufo konzervatív aktivista, valamint Peter Thiel techbefektető és a PayPal társalapítója.

A lap korábban arról írt, hogy az MCC-t is nehéz helyzetbe hozhatja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, úgynevezett KEKVA-k átalakítása, amelyről a 16. alkotmánymódosítás részeként most szavazott az Országgyűlés. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adatai szerint az ilyen szervezetek összesen mintegy 3000 milliárd forintnyi állami vagyont kaptak,

ebből több mint 500 milliárd forint jutott az MCC-nek, vagyis a teljes vagyon mintegy egyhatoda került hozzá.

Bár a fesztivál elmarad idén, az intézmény tovább működne a tervek szerint. Az MCC május végi közleményében azt jelezte, hogy amennyiben megszűnik a KEKVA mint jogi forma, az intézmény más alapítványi konstrukcióban folytatná tevékenységét. Közben az MCC megőrzését támogató petíció is indult, amelyet Orbán Balázs, az intézmény kuratóriumi elnöke is megosztott. A kezdeményezést eddig mintegy 4200-an írták alá.

Amúgy a jegyek és bérletek árát nem bukják az érintettek, a szervezők azt írták, legkésőbb július 31-ig visszatérítik az összegeket.

A módosítás egyik benyújtója, az igazságügyi miniszteri posztról korábban nepotimusvádak miatt lemondott Melléthei-Barna Márton szerint a három területet a „hübrisz” és az önkény kapcsolja össze. Úgy fogalmazott, hogy a „politikai ellenfelek üldözésére létrejött hivatal, a közpénzek magánvagyonként való kezelése és a kormányfői hatalom időbeli korlátlansága mind-mind a hübrisz megnyilvánulása”. Hozzátette, hogy a Tisza Párt éppen a „hübrisz és az önkény” ellen jött létre.

A módosítás szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig betöltötte ezt a tisztséget. A nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat kell figyelembe venni. Ez alapján a jövőben Orbán Viktor sem lehet ismét miniszterelnök. A Fidesz személyre szabott jogalkotásnak tekinti a szabályozást.

Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter azt mondta, hogy európai parlamentáris demokráciákban nincs példa a miniszterelnöki mandátum ilyen korlátozására, ugyanakkor szerinte a jogalkotónak joga van ilyen szabályt alkotni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy annak módja, ahogyan a rendelkezést beillesztik a jogrendbe, jogi és alkotmányossági kérdéseket vet fel, és kifogásolta a szerinte visszaható hatályú szabályozást. Orbán Balázs, a korábbi kormányfő politikai igazgatója szerint a módosítás személyre szabott, és „valójában a magyar embereket szeretnék kizárni a döntéshozásból”.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) megszüntetéséről szóló módosítás az első benyújtott változathoz képest annyit változott, hogy csak azok a vagyonok kerülnek vissza tőlük az államhoz, amik az államtól érkeztek – ha pedig a KEKVA-t nem az állam alapította, csak beszállt az alapításba, akkor most kiszáll, és viszi a pénzét.

A módosítás értelmében az állam gyakorolja az alapítói jogokat, és dönthet az alapítvány megszüntetéséről is. Az alapítványi fenntartású egyetemek esetében az átállási folyamat egy évig tart majd. Tuzson Bence szerint kérdéses, hogyan valósítható meg jogilag a vagyon visszakerülése az államhoz. Orbán Balázs, aki egy ilyen szervezet, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartó alapítványának kuratóriumi elnöke is, azt mondta, hogy az egyetemi alapítványok garanciát jelentettek arra az esetre, ha gazdasági válság idején a kormány forrásokat vonna ki az érintett területekről. Az MCC egyébként most fújta le az idei fesztiválját, viszont tervük szerint maga az alapítvány nem szűnik meg, hanem egy másik konstrukcióban működik majd.

A módosítás a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alkotmányos alapját is megteremti. Az Alaptörvényből kikerül az a rendelkezés, amely szerint az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott független szerv működik. Ugyanakkor megmarad az a mondat, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Az indoklás szerint „fontos, hogy megszűnjenek az alkotmányos demokráciában mindazok az intézmények, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót, továbbá működésükkel sértik a személyek alapvető jogait”. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, hogy a hivatal „intellektuális teljesítménye kizárólag a negatív tartományban értelmezhető”, valamint azt mondta, hogy a szervezet közpénzből magyar állampolgárokat fenyegetett. Orbán Balázs ezzel szemben azt mondta, hogy a hivatal jelentéseket készített a magyar civil szervezetek és médiumok külföldi finanszírozásáról, amely szerinte közérdekű információ. Egyébként az, hogy egy sajtótermmék vagy egyéb szervezet milyen EU-s vagy más pályázati forrásokat használ fel, általában eleve publikus, a hivatal inkább csak összegyűjtötte ezeket.