A Szegeder.hu egy éve „Kancellári email kormányzati üzenettel – Orbán Viktor levelét küldték ki az SZTE dolgozóinak” címmel írt arról, hogy Fendler Judit a teljes Szegedi Tudományegyetemi állománynak továbbította a miniszterelnök otthontámogatásról szóló levelét. A cikk szóba került a Partizán most keddi adásában is, amelyben az SZTE kancellárját arról kérdezték, miért az ő nevében küldték ki a kormányzati tájékoztatót, és nem tartotta-e problémásnak, hogy egy ilyen üzenet az egyetemi levelezőlistán terjedt.

Fendler azt mondta, az egyetem kapott egy levelet, hogy tájékoztassa a dolgozókat a támogatásról, amely mintegy négyezer munkatársat érintett. Bár „nem akarja áthárítani a felelősséget”, de szerinte a levelet a HR-igazgató nevében kellett volna kiküldeni. Amikor felmerült a műsorban, hogy a támogatás kampányjuttatásnak tűnik, a kancellár azt mondta, a név kérdését technikai ügynek tartja. A támogatásról ugyanakkor úgy fogalmazott: „Egyébként szerintem teljesen fölösleges volt, ez az én magánvéleményem.”

A kancellárt a szegedi Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén levetített videóról is kérdezték, amelyben az SZTE fejlődéséről és a modellváltás előnyeiről beszélt. Fendler azt mondta, a közmédia kereste meg egy, az egyetem fejlődéséről szóló interjúval, és nem tudott arról, hogy annak kivágott részletét a DPK rendezvényén is bemutatják. Fendler azt mondta, hogy az interjú egészében vállalható volt, és önmagában nem mondott olyat, amit kifogásolhatónak tartana. Az viszont már más kérdés, milyen környezetben használták fel. Azt is elmondta, hogy őt és Rovó László rektort is meghívták a DPK-ba, illetve a rendezvényre, de ezt elutasították, és az egyetem részéről senki nem vett részt az eseményen. „Rosszul érintett” – mondta a videó felhasználásáról.

Az interjú fő témája az volt, hogyan próbáltak a kancellár szerint kormányközeli vállalkozások megbízásokhoz jutni az egyetemen. A saját szerepét összességében úgy mutatta be, hogy a kancellári munkában az egyetem működőképességét és gazdasági mozgásterét próbálta védeni, miközben különböző üzleti és politikai nyomásgyakorlásokkal kellett szembenéznie. Azt mondta, korábban azért nem állt ki nyilvánosan, mert fontosabbnak tartotta, hogy tovább tudja vinni az egyetem fejlesztését, és a Fauszt-ügyben kifejezetten félt a következményektől; férje viszont bátorította a megszólalásra. A modellváltást gazdasági vezetőként kedvezőnek értékelte az SZTE szempontjából, és azzal érvelt, hogy az intézmény saját céljai szerint tudott fejlődni.

Fendler Judit egyik legerősebb története Fauszt Zoltánhoz, a Neptun tanulmányi rendszerhez kötődő informatikai üzleti kör szereplőjéhez kapcsolódott. A kancellár azt mondta, tíz év alatt soha nem sírta el magát a munkahelyén, de Fauszt fenyegető fellépése után közel került ehhez. Az eset a minisztériumban történt: Fendler egy másik megbeszélésre érkezett, amikor Fauszt – akinek a kancellár elmondása szerint akkor saját szobája volt ott – váratlanul belépett a találkozóra, és „kiosztotta” őt. Fendler szerint Fauszt arra hivatkozott, hogy mögötte állnak, és az egyetemnek be kell állnia a sorba.

A kancellár azt is kifogásolta, hogy Fauszt az egyetemek beszállítójaként egy informatikai vagy távközlési hatóság tagja volt. Az SAP bevezetésére a piaci előzetes felmérés 400 millió forintos összeget jelzett, míg a Neptunon keresztüli ajánlat másfél milliárd forintról szólt. Fendler szerint a Közbeszerzési Hatóság végül nem fogadta el a hirdetmény nélküli eljárás indokoltságát, ő pedig ezután már nem merte kiírni az SAP-beszerzést. Amikor arról kérdezték Fendlert, hogy miért nem jelezte valakinek, amikor Fauszt Zoltán a minisztériumban megfenyegette, a kancellár erre azt mondta, hogy nem nagyon volt kinek jeleznie, hiszen „egyértelmű volt az ő felhatalmazása” – utalva Fausztra.

Fendler a modellváltás kapcsán is igyekezett árnyalni azt a képet, hogy az egyetemi vezetés egyszerűen elfogadta volna a kormányzati elképzeléseket. Azt mondta, 2021 januárjában Rovó László rektorral, a prorektorral, három dékánnal és a hallgatói önkormányzat vezetőjével együtt felkeresték Palkovics László akkori minisztert, és az egyetemi autonómia megőrzésére kértek garanciákat. Fendler állítása szerint ő maga írt a miniszternek arról, hogy az alapítói jogokat ne adják át a kuratóriumnak. Azt mondta, utólag sokan bírálják az akkori döntéseket, miközben szerinte az SZTE autonómiája nem változott, és az egyetem nem kapott olyan vagyont, mint más alapítványi intézmények.

A kancellár az EU-MED Kft. történetét is úgy idézte fel, mint amikor egy, a miniszterelnök édesapjához fűződő kapcsolatrendszerére hivatkozó cég próbált beleszólni az egyetem közbeszerzéseibe. Elmondása szerint a cég képviselői már a kancellári munkája második napja körül felkeresték, és arról beszéltek, hogyan alakítsák a nagyobb beszerzéseket. Fendler azt mondta, ezt elfogadhatatlannak tartotta, ezért felmondta a szerződést, majd 2017 januárjától saját beszerzési igazgatóságot hoztak létre. Arra ugyanakkor külön kitért, hogy nem tudja megítélni, valóban volt-e kapcsolat a cég és Orbán Viktor édesapja között, mert nem járt utána. Azt is elismerte, hogy a szerződés felmondása után volt némi nyomásgyakorlás, helyi fideszes politikusok is próbálkoztak, de szerinte nem volt komoly az érdekérvényesítésük.

A B+N takarítócég kapcsán Fendler arról beszélt, hogy az egyetemi klinikák számára is felmerült a központosított szolgáltatás igénybevételének lehetősége, de az SZTE végül megtartotta a takarítást saját szervezésben. Állítása szerint a klinikákon jelenleg havonta bruttó 150 millió forintba kerül a takarítás, míg a B+N központi listáján szereplő árakkal ugyanez körülbelül 360 millió forint lenne. Ez az összehasonlítás nem konkrét ajánlaton alapul, hiszen az egyetem nem írt ki közbeszerzést a szolgáltatásra, tette hozzá. A kancellár szerint a kiszervezés azért is drágább lehet, mert az egészségügyi intézmények a munkaerőigényes szolgáltatások áfáját nem tudják visszaigényelni.

Az élelmezés kapcsán Fendler azt mondta, a Hungast képviselője Bánki Erik fideszes politikussal együtt kereste meg, és drágább, de jobb minőségű kórházi étkeztetést ajánlott. A kancellár szerint a napi étkezés ára 5–6 ezer forint lett volna betegenként, miközben az egyetem jelenlegi költsége körülbelül 2900 forint. Az SZTE végül saját szervezésben oldotta meg a feladatot, miután felújította a konyhát és átvette a szükséges logisztikai eszközöket. Fendler azt mondta, a korábbi ajánlat alapján a szolgáltatás 2,6 milliárd forintba került volna, míg a jelenlegi kiadásuk 1,3 milliárd forint körül alakult. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem közbeszerzésen alapuló, közvetlen ár-összehasonlítás.

Saját jövőjéről egyelőre nem tudott biztosat mondani: úgy fogalmazott, a tizenegy év alatt elfáradt, és az egyetemnek, illetve a fenntartónak is döntenie kell arról, milyen vezetési modellben kíván tovább működni.