Lannert Judit a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban tartott országos tanévnyitón bejelentette, hamarosan béremelést kapnak a nevelést és oktatást közvetlenül segítők szakemberek.

A tanévnyitón Magyar Péter is jelezte, hogy – amint azt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is elmondta – vállalásuknak megfelelően rövidesen bejelentik a tanítást segítők béremelésének ütemezését, várható kezdő időpontját. Szerinte minden pályára igaz, hogy kiszámítható életpályára van szükség. Nem egyszeri béremelésre, és utána akár tíz–tizenöt évig semmire, hanem egy életpályára, amely biztosítani tudja, hogy többen jöjjenek például az oktatás vagy akár az egészségügy területére dolgozni.

„Miniszter asszony elég kemény tárgyalópartner”, és nyilván nem véletlenül van a Tisza-kormányban vétójoga akár a költségvetésre is az oktatási miniszternek és az egészségügyi miniszternek – jegyezte meg. Úgy fogalmazott a béremelések forrására vonatkozóan, hogy „mindig arra van forrás, amire az adott kormány szeretne”. Az oktatást, az egészségügyet, a gazdaság újjáépítését és a stabil költségvetés fenntartását nevezte prioritásnak, hozzátéve, hogy nagyon nehéz örökséget vettek át, „még annál is nehezebb lett, mint amit gondoltunk, sejtettünk, egy végletekig kivéreztetett költségvetést”.

A kormányzás első három hónapjában azonban már sikerült jó eredményeket elérni, 1000 milliárd forinttal csökkenteni a költségvetés hiányát, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is felelősen gazdálkodni. „Természetesen örömmel odaadnánk mindenkinek a magas béremelést, legyen az 15–25 százalék, de fenntartható költségvetésre van szükség, mindenkinek ez az érdeke” – jelentette ki a miniszterelnök.

Szerinte a nem pedagógus dolgozók esetében is fontos a kiszámítható életpálya, a fokozatos bérfelzárkóztatás. A tanároknál volt jelentősebb béremelés, jórészt európai uniós forrásokból, amelynek biztosítása 2029-től már a magyar költségvetésre hárul, ami „óriási megterhelés lesz”.

„A pedagógusok munkáját segítő több tízezer kollégának egészen megalázóan alacsony a bére”, a garantált bérminimum környékén van, „és nagyon-nagyon sovány volt az a béremelés, amit kaptak”. Ezt azonban nem lehet egy lépésben pótolni, ezért próbálnak perspektívát és életpályát felfesteni, mondta Magyar Péter.

A kormányfő kérdésre felidézte, hogy pár éve már ötezer pedagógus hiányzott az oktatási rendszerből, bár esetükben volt azóta egy jelentős béremelés. Fiatalok azonban csak akkor jönnek majd erre a pályára, „ha nemcsak anyagilag, hanem minden módon megbecsüljük a pedagógusainkat, hogyha felnézünk rájuk, ha segítjük őket, ha hagyjuk őket tanítani, ha nemcsak a bérüket zárkóztatjuk fel, de segítjük is a munkájukat a bürokrácia csökkentésével, a felesleges felmérések, kutatások csökkentésével”.

Ha azt látják a pályakezdés előtt álló fiatalok, hogy „szabadon taníthatnak abból a tankönyvből, amit szeretnének, kreatívan taníthatnak, a gyerekeket is kreativitásra, értő gondolkodásra taníthatják, embernek nevelhetik őket, akkor egyre többen fognak tanárnak menni”. A kormányzatnak ezért nagyon komplex feladata van, hogy a bérek felzárkóztatása mellett megteremtse ezt az oktatási környezetet.

Ebben már tettek konkrét lépéseket, átalakították a Klebelsberg Központot, a tankerületi rendszert, ami teljesen oktatásfókuszú lesz, kutatóintézetek indulnak, amelyek „tényleges adatokkal látják majd el az oktatási kormányzatot”. Mindehhez forrásokat is kell átcsoportosítani, „ez volt a vállalásunk”, mert egy tudásalapú társadalomnak lehet csak pozitív jövője a 21. században.