Magyar Péter pénteken több adóügyi változtatást jelentett be, amelyek egyebek mellett a társasági adózás, a bizalmi vagyonkezelők, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a környezetterhelési díjak szabályait is érintik.

A miniszterelnök Facebookon közzétett videójában azt mondta, megszüntetik a bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatát, rendezik a nemzetközi nagyvállalatok társaságiadó-fizetését, bővítik az adóalapokat, valamint szűkítik egyes adókedvezmények körét. Bejelentette azt is, hogy megduplázzák a szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díjat, ugyanakkor eltörlik a szén-dioxid-kvótaadót és az ahhoz kapcsolódó tranzakciós díjat.

A tervek szerint átalakítják a társaságiadó-kedvezményeket, megszüntetve azokat, amelyek a globális nagyvállalatokat, a kiváltságos gazdasági szereplőket és a politikai alapítványokat részesítik előnyben. Kivezetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó indokolatlan adókedvezményeket is. A bizalmi vagyonkezelők esetében bezárják az adómentességi kiskapukat, visszamenőleg is megvizsgálják az adóelkerülési gyakorlatokat, és úgy módosítják a szabályokat, hogy azok ismét a magyar családi vállalkozások generációváltását szolgálják. Magyar Péter szerint ez évente több tízmilliárd forintos többletbevételt jelenthet a költségvetésnek.

A kormány emellett több kisebb adó megszüntetését is tervezi. Eltörölnék az önkormányzatok által kivethető külön települési adót, amelyet Magyar Péter szerint a mintegy 3000 önkormányzatból 25 alkalmazott, miközben az adminisztráció sok esetben többe került, mint a beszedett bevétel. Megszűnne a korábban 16 településen alkalmazott ebrendészeti hozzájárulás, valamint a bevándorlási különadó is, amely a miniszterelnök szerint soha nem termelt bevételt. Emellett felmérik, mely vállalatok szennyezik legnagyobb mértékben a vizeket és a talajt.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét a jövőben nyílt és átlátható pályázati eljárásban választanák ki. A korábbi gyakorlattal ellentétben a NAV vezetője nem töltene be államtitkári tisztséget a kormányban, tette hozzá a Telex szerint.

A törvényjavaslatot pénteken nyújtják be. Ugyanezen a napon a Magyar Közlönyben is megjelent a 1230/2026-os kormányhatározat, amely felhívja Kármán András pénzügyminisztert a társaságiadó-szabályozás hatékonyságának és mértékének felülvizsgálatára. A vizsgálatot szeptember 30-ig kell elvégeznie.

A cikk szerint a vállalati adózási szabályok felülvizsgálata az uniós források lehívásának egyik feltétele. Korábban Kármán András azt mondta, hogy az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken abban állapodtak meg, hogy sem a nyugdíjreformok, sem a különadók nem maradnak a programban, mert egyik sem hajtható végre reálisan 2026 augusztusáig. Elmondása szerint ezért a tárgyalások fókusza a vállalati adóztatásra és a költségvetési kérdésekre helyeződött át.