A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,25 százalékról 6 százalékra csökkentette az alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét pedig szintén 25–25 bázisponttal mérsékelte keddi ülésén – írja a Telex. A jegybank legutóbb februárban változtatott az irányadó rátán, akkor 6,5 százalékról 6,25 százalékra csökkentette azt.

A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak. Az elemzők az elmúlt hetekben kamatcsökkentésre számítottak, legfeljebb annak mértéke volt kérdéses. A forint az áprilisi választások óta folyamatosan erősödött, az euróval szemben két hónap alatt 6,2 százalékot javult, június közepén pedig rövid időre 350 forint alá került az árfolyam. A májusi infláció 1,8 százalékra lassult az áprilisi 2,1 százalékról.

A nemzetközi gazdasági környezet továbbra is bizonytalansági tényező. Májusban Varga Mihály még erre hivatkozva támogatta a kamatszint változatlanul hagyását, bár akkor is pozitív folyamatokat érzékeltek. Az utóbbi hetekben ugyanakkor kedvező nemzetközi fejlemények is érkeztek, az amerikai–iráni béketárgyalások hatására például az olaj világpiaci ára 80 dollár közelébe csökkent.

A kamatcsökkentés azért számít szokatlan lépésnek, mert a magyar jegybank általában alkalmazkodik a nagy jegybankok monetáris politikájához, és a hazai kamatokba a befektetők vonzásához szükséges kockázati prémiumot is be kell építenie. A kormányváltás és az uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetősége azonban javította a befektetői bizalmat, így az MNB akkor is csökkenthette a kamatot, amikor több nagy jegybank inkább szigorításban gondolkodott.

A jegybank döntése a forint gyengülését is elősegítheti, ami kedvező lenne az exportőrök számára. Az erős forint csökkenti az euróban realizált bevételek forintértékét, miközben a vállalatok kiadásai jellemzően változatlanok maradnak. Egy június közepi felmérésben a megkérdezett cégek közel ötöde úgy nyilatkozott, hogy a 355 forintos euróárfolyam mellett három hónapnál tovább sem tudna működni.

A kormány szintén nem érdekelt a forint további erősödésében, mert az lassíthatja a gazdasági növekedést. Kármán András pénzügyminiszter májusi parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy a javuló kockázati megítélés hatását inkább alacsonyabb kamatokban, mint erősebb forintban látná szívesen. A Portfolio által idézett elemző ugyanakkor úgy véli, a jelentős befektetői érdeklődés miatt nem biztos, hogy a kamatcsökkentés gyengíti a forintot, inkább a jelenlegi szint körüli árfolyam-stabilizálódás valószínű.