Orbán Balázs pénteken bejelentette, hogy lemond a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről, a kuratórium pedig Madarász László kuratóriumi tagot választotta meg utódjának, így a testület működése továbbra is biztosított.

A Fidesz korábbi kampányfőnöke döntését azzal indokolta, hogy a parlament az elmúlt napokban olyan Alaptörvény-módosítást fogadott el, illetve olyan törvénymódosítás elfogadására készül, amelyek alapvetően érintik az MCC és más alapítványok működését. A hétfőn megszavazott alkotmánymódosítás értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) államtól kapott vagyona visszakerül az államhoz. Emellett a parlament előtt van egy olyan javaslat is, amely augusztus 31-ig megszüntetne tizenöt, felsőoktatási közfeladatot nem ellátó alapítványt, ugyanakkor lehetőséget biztosítana a nem állami alapítóknak azok további működtetésére. Az érintett szervezetek között szerepel a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is.

Orbán Balázs szerint rövid időn belül olyan megállapodást kell kötni, amely a diákok, a munkavállalók és a tehetséggondozásban részt vevők érdekeit figyelembe véve biztosítja az alapítvány fennmaradását (amiért amúgy petíció is indult korábban). „A következő két hónap legfontosabb feladata ezen tárgyalások sikerre vitele lesz. Ebben a legjobban úgy tudok segíteni, ha lemondok a kuratóriumi elnök tisztségemről, és a kormányzati szándékkal szembeni alapvető egyet nem értésemmel nem terhelem a tárgyalásokat” – írta.

A 444 megjegyzi, az MCC vagyona 2011 óta a huszonnégyszeresére nőtt. Az intézmény közel 16 milliárd forint értékű ingatlanvagyonnal rendelkezik, összesen 18 saját és 13 bérelt ingatlanban működik Magyarországon, valamint Brüsszelben és több erdélyi településen. Az Orbán-kormány 2020-ban a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjének átadásával tőkésítette fel az alapítványt, amely ezt követően közérdekű vagyonkezelő alapítványként működött tovább. Az MCC az évek során jelentős szerepet épített ki a felsőoktatásban, a tehetséggondozásban, a könyvpiacon a Libri felvásárlásával, valamint a médiában a Mandiner és az InfoRádió megszerzésével. A két tőzsdei vállalat tavaly 31 milliárd forint osztalékot fizetett az MCC-nek, idén pedig 36,58 milliárd forintos bevétellel számoltak. A választásokat követően azonban Magyar Péter arra kérte a két céget, hogy ne fizessen osztalékot az alapítványnak.

A Fidesz választási veresége után Orbán Balázs egyre erősebb bírálatokkal szembesült az intézmény helyzete miatt saját köreiből is. Novák Tamás, az MCC könyvkiadójának vezetője azt üzente neki: „Magyar Péter kegyétől függ az MCC jövője, ezt mindannyian tudjuk, és te nem tettél az elmúlt két hónapban semmit azért, hogy a több ezer diák és a több száz kollégád biztonságérzetén bármit is javíts.”

Novák Tamás szerint Orbán Balázsnak már a választás éjszakáján végig kellett volna gondolnia, hogy az MCC jogi helyzete elég stabil-e a fennmaradáshoz, képes vagy hajlandó-e tárgyalni a kormánnyal a diákok és a munkavállalók érdekében, illetve ha erre nem volt lehetősége, akkor le kellett volna mondania. Arra is emlékeztette a volt kuratóriumi elnököt, hogy amikor az MCC alá került a Mandiner, azzal „politikai célkeresztet” helyezett az intézményre, és szerinte ellentmondásos helyzetet teremtett, hogy a Mandiner továbbra is támadja a Tiszát, miközben az MCC részéről nagyvonalúságot várnak a párttól.