Az Európai Bizottság a háttérben arról próbálja meggyőzni Magyar Pétert és stábját, hogy Magyarország vegye fel a helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatását, de mondjon le a hitelrészről – írja a Politico értesülései alapján a Népszava.

A Magyarországnak járó helyreállítási alapból összesen 10,4 milliárd euró, vagyis mintegy 3800 milliárd forint felhasználásáról zajlanak tárgyalások. Ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 3,9 milliárd euró hitel, amelynek lehívását Brüsszel 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítéséhez kötötte. Az augusztus végéig fel nem használt összeg végleg elveszik.

A lapértesülések szerint Magyar Péter kormánya hivatalba lépése előtt már megkezdte az egyeztetéseket arról, hogyan lehetne minél több uniós forrást hazahozni. A kérdés azonban az, hogy a szoros határidők miatt végül mekkora összeget tudnak ténylegesen lehívni. A Bizottság álláspontja szerint nincs már elegendő idő a teljes, mintegy 10 milliárd eurós zárolt összeg felszabadítására.

A magyar tárgyalódelegáció számára ugyanakkor politikailag kedvezőtlen lenne, ha nem a teljes kerettel térnének haza a tárgyalásokról. A Népszava információi szerint a Tisza Párt a rendelkezésre álló forrásokat meghaladó projektlistával készül. A következő időszakban dőlhet el, hogy a szűk határidők mellett ezek közül mely beruházások valósíthatók meg.

A helyreállítási terv módosításáról jelenleg is zajlanak az egyeztetések, az új kormány pedig május végén mutathatja be az átdolgozott terveket. A tárgyalások során továbbra is fontos szempont marad az eredeti uniós célkitűzések teljesítése, köztük a digitális és a zöld átállás támogatása. A lap szerint olyan projektek is szóba kerültek, amelyek rövid idő alatt már nem valósíthatók meg teljesen, például a HÉV-vonalak felújítása.

A Népszava úgy értesült, hogy ezeknél a beruházásoknál egy külön szervezet létrehozása is felmerült, amely az augusztus utáni időszakban vezényelhetné le a projekteket. A Tisza elsődleges célja, hogy a lehető legtöbb uniós forrást hosszú távú befektetésekre fordítsák.

Másodlagos prioritásként az is felmerült, hogy már megvalósult beruházásokat számoljanak el az uniós program részeként. A lap szerint ebben szerepet kaphatna az is, hogy a kohéziós forrásokból finanszírozott, elsősorban a szegényebb régiókat érintő fejlesztéseket más finanszírozási kategóriába sorolják át, ezzel időt nyerve Magyarországnak.