A 444 cikke szerint két nagy megrendelő is jelezte 2023 februárjában, hogy problémák vannak a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításához szállított építőanyaggal. A kifogások Orbán Viktor családjának bányacégét, a Dolomit Kft.-t érintették, amely több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállított a beruházáshoz 2022 és 2023 során.

A Dolomit Kft. id. Orbán Győző többségi tulajdonában van, a cég ügyvezetésében ifj. Orbán Győző és Orbán Dávid is szerepet vállal. A vállalat az elmúlt években számos állami beruházáshoz adott építőanyagot, köztük a kínai hitelből finanszírozott Budapest–Belgrád vasútfelújításhoz és legújabban az M1-es autópálya bővítéséhez is. A 444 írása szerint a cég termékei a versenytársaknál drágábbak, de korábban jó minőségűnek tartották őket, ám ez utóbbi most megcáfolódni látszik.

A kifogásolt anyag az úgynevezett SZK1-es keverék volt, amely a vasúti pálya stabilitása, teherelosztása, valamint a csapadék és a fagy elleni védelem szempontjából fontos rétegbe kerül. A Mészáros Lőrinc-féle V-Híd és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. is azt jelezte, hogy a leszállított keverék szemeloszlása nem felelt meg a MÁV műszaki előírásainak. A Dolomit Kft. ezt elismerte, és azzal magyarázta, hogy az év eleji csapadék miatt iszap és agyag mosódott a korábban kitermelt kőanyagba.

A 444 által bemutatott dokumentumok szerint a Dolomit Kft. a februári reklamációk után többféle módszerrel próbálta javítani a keverék minőségét, de márciusra sem értek el számottevő javulást, így az anyag továbbra is agyagos maradt. 2023 áprilisában a kínai megrendelő újabb megkeresést küldött, miután a már beépített rétegből vett minták vizsgálata eltérő eredményt hozott. A TLI Zrt. szerint a szemeloszlás nem volt megfelelő, míg az EULAB Kft. azt találta, hogy az anyag éppen megfelelt az előírt határértékeknek.

Korábban más építőanyagokkal kapcsolatban is felmerültek aggályok a belgrádi vasúti beruházásnál. Hadházy Ákos 2024 májusában arról írt, hogy a fővágány melletti kitérőkbe 40 éves, használt síneket építettek be, később pedig az ágyazati zúzottkő minőségét is kifogásolta. Feljelentése nyomán a NAV nem indított nyomozást, többek között arra hivatkozva, hogy a MÁV szerint az ágyazat kivitelezésével minden rendben volt.

„Cáfoljuk értesülését [a minőségi aggályokkal kapcsolatban]. A vizsgálati és megfelelőségi dokumentációk alapján a projektben kizárólag az előírt műszaki és szabványkövetelményeknek megfelelő, minősített építőanyagok kerültek beépítésre. Az ellenőrzések során nem merült fel olyan körülmény, amely a szerződéses előírásoknak nem megfelelő anyagbeépítést igazolna” – válaszolta a MÁV a 444-nek.

Miközben a teherforgalom már február végén áthelyeződött ide a szegedi kerülőútvonalról, a személyvonatok a választásokig biztosan nem indulhatnak el 160 kilométer per órás sebességgel a Budapest–Belgrád vonalon, mert a szükséges engedélyezési folyamat április 12. előtt nem zárulhat le. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint a fizikai tesztelés csak április 7. után kezdődhet, a sötétüzem és a 20 ezer kilométeres hibamentes próba pedig legalább három hónapot vesz igénybe, így az átadás legkorábban nyáron várható.