100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok március 18-án 16 óráig kérhetik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe. A regisztráció azoknak szükséges, akik az áprilisi választáson levélben szeretnék leadni voksukat, mert ez nem jár automatikusan a külföldön élő magyar állampolgároknak.
A szabályozás különbséget tesz a választók között. Azok a külhoni magyarok, akiknek van magyarországi lakcímük, nem szavazhatnak levélben. Ők csak a külképviseleteken adhatják le voksukat, mivel nemcsak pártlistákra, hanem az egyéni választókerületük jelöltjeire is szavazhatnak. A szabályok szerint ezek a szavazatok diplomáciai futárral érkeznek haza, majd a választó lakóhelye szerinti szavazókör szavazatai közé keverik őket.
Levélszavazásra tehát az a nagykorú magyar állampolgár jogosult, akinek lakcímkártyáján lakóhelyként „külföldi cím” szerepel, vagy aki nem rendelkezik sem magyarországi lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel. A levélben történő szavazás feltétele, hogy az érintett választó szerepeljen a levélben szavazók névjegyzékében.
A regisztráció tíz évig érvényes, és nem csupán egyetlen választásra szól. A nyilvántartás minden adatfrissítésnél, illetve érvényes szavazat leadásakor automatikusan megújul. Azoknak, akik korábban – tíz éven belül – már regisztráltak, és adataik nem változtak, nem kell újra kérniük a felvételt a névjegyzékbe.
A Nemzeti Választási Iroda ezekben az esetekben automatikusan megküldi a szavazási csomagot a választópolgár által a regisztrációkor megadott értesítési címre. Így a névjegyzékben már szereplő választók külön kérelem nélkül is megkapják a szükséges dokumentumokat a levélben történő szavazáshoz.
A levélszavazatok jelentősége a magyar választásokon az utóbbi években többször is felmerült. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján már több mint 470 ezren szerepelnek a névjegyzékben. A levélben leadott voksok szerepéről és a szavazás menetéről a Telex írt részletesen, kitérve arra is, hogy a folyamatnak milyen buktatói lehetnek.
A levélszavazás lehetőségével először a 2014-es parlamenti választáson élhettek azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A folyamat ugyan egyszerűnek tűnhet, de a szabályok és a biztonsági garanciák miatt könnyű hibázni. A legutóbbi választáson csaknem 50 ezer levélszavazatot minősítettek érvénytelennek.
