Túl rendőrös gondolkodásra vallana, ha szankcionálnák azokat a betegeket, akik nem jelennek meg a lefoglalt egészségügyi vizsgálaton – mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján a HVG tudósítása szerint. A tárcavezető a rendezvényen több átalakítási tervet is ismertetett, köztük az egészségügy centralizálását és az orvosok ellenőrzésének megerősítését. 

Pintér szerint motivált és tehetséges szakemberekre van szükség a magyar egészségügy fejlesztéséhez. Azt mondta, Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét szeretné felépíteni, amely növeli az egészségben eltöltött évek számát és biztosítja az egyenlő hozzáférést a minőségi ellátáshoz. Bár szakértők gyakran bírálják a teljes központosítást, a miniszter továbbra is az egységes gazdálkodásban, raktározásban és eszközhasználatban látja a hatékonyság kulcsát.

A belügyminiszter célja a szociális és gyógyító tevékenységek szétválasztása. Elmondta, eddig kilenc olyan intézményt választottak le a kórházakról, ahol nem gyógyító munka folyt. Példaként a kórházakban hagyott újszülötteket említette: 2025. december 31. és 2026. március 31. között a mintegy 300 gyereket nevelőszülőkhöz, illetve bölcsődékbe helyezik át.

Pintér ismertette, hogy elkészült a kormányzati személyügyi rendszer, amely minden egészségügyi dolgozó adatait tartalmazza. Szerinte a pandémia idején különösen hiányzott az egységes nyilvántartás, amely most már rendelkezésre áll.

A miniszter elismerte, hogy jelenleg nincs elegendő háziorvos, nagyon sok a helyettesítés. Szerinte bővíteni kell a kompetenciáikat, és azt ígérte, ehhez megfelelő képzéseket biztosítanak. Az erről szóló rendelettervezetet október végéig lehetett véleményezni.

A hiány enyhítésére Pintér azt javasolja, hogy az orvostanhallgatók számára tegyék kötelezővé a három hónapos háziorvosi gyakorlatot. Emellett együttműködnek a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is, amely mobil rendelőkön és telemedicinán keresztül biztosít háziorvosi ellátást hátrányos helyzetű térségekben.

A belügyminiszter bejelentette, hogy a jövőben a háziorvosoknak részletesen indokolniuk kell majd, ha betegeiket kórházi ellátásra utalják. Az egységes alapellátási ügyeleti rendszert sikeresnek nevezte, és célul tűzte ki, hogy a jelenlegi 85 százalékos e-beutalási arány közelítsen a 100 százalékhoz.

„Az én lelkemhez közel áll az is, hogy aki a feladatát nem végzi el, azt szankcionáljuk is. Ettől nagyon óvnak engem, hogy ezt tegyem, azt mondják, hogy ez túl rendőrös gondolkodás” – fogalmazott Pintér, utalva a betegekre, akik nem jelennek meg az előre lefoglalt járóbeteg vizsgálaton.

A miniszter közölte: az orvosi rendelők 53 százalékában az első fél órában, 719 esetben pedig az utolsó harminc percben nem volt betegellátás. A tárca ezért beléptetőrendszereket telepít a hatékonyabb ellenőrzés érdekében.

A kórházakban végzett vizsgálatok során 16 intézmény 54 osztályán 710 orvost ellenőriztek, és kiderült, hogy 47 százalékuk nem volt jelen munkaidőben. Pintér a várólistákról is beszélt: a szürkehályog-műtétek tekintetében Magyarország az európai élmezőnyben van, amihez a műtéti díjazás emelése is hozzájárult. Ugyanakkor az ultrahang- és CT-vizsgálatoknál továbbra is hosszú várakozási idők vannak, ezért 31 új gépet szereztek be, és növelni tervezik a finanszírozást.

A belügyminiszter szerint az ultrahangvizsgálatok egy részét a háziorvosok is elvégezhetnék, de erről még nincs megegyezés az orvostársadalommal. Hozzátette, november 1-jétől az állam már nem vásárol magánszolgáltatóktól MR- és CT-vizsgálatokat, mivel ezeket részben államosították, és új berendezéseket is vásároltak. Az új géppark kezelésére 221 szakembert képeztek ki.

Pintér kijelentette, hogy a jó orvosi szakmai tudás önmagában nem elég a kórházak vezetéséhez, ezért a főigazgatókat képezni kell, és mérni a teljesítményüket. „Mindent mérni kell, ami mérhető, vagy ha nem mérhető, akkor azzá kell tenni” – mondta. Hozzátette, nagy különbségek vannak az intézmények között, és „sokan kiesnek majd az NB I.-ből”. A kórházigazgatók értékelésére egy 31 mutatóból álló indikátorrendszert vezetnek be, amely külön méri a vezetői képességeket és az orvosi szakmai tudást.

A miniszter szerint hiányoznak a kutatások a magyar kórházakból, mivel a járvány idején „egyik intézménytől sem kaptak javaslatot” arra, hogy mi vezetett sikeres gyógyuláshoz. A kórházi adósságok rendezésére az állam idén 230 milliárd forintot fordít. Pintér kérte az igazgatókat, hogy november elején jelezzék, ha várhatóan túllépik az engedélyezett tartozási keretet. „November eleje van, most jelezzék, ha valaki bajban van” – mondta a miniszter.