100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, november 6-án megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Bánszki Krisztián vagyok, ezen a héten én készítettem a Szegeder hírlevelét. Az elmúlt napokban többek között annak jártunk utána, mit árul el, és mit nem bizonyít Kiss-Rigó László nyilvánosságra került 6-os kartonja, valamint hogyan viszonyulnak a szegedi fizetések az egyre drágább lakhatáshoz. De megnéztük azt is, mennyi pénz maradhat a városnál a BYD iparűzési adójából, hogyan lett közel háromszor drágább a szegedi stadion a temesvárinál, és miért nem érkezik közvetlen Railjet Szegedre.
Nézzük meg alaposabban, miről számoltunk be október 30. és november 6. között!
1. Kiss-Rigó László kartonja nyilvánossá vált, az egyházmegye sikertelen beszervezési kísérletről beszél
A november 4-én megnyitott Nyitott Akták adatbázisban kereshetővé vált Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök 6-os kartonja, ami szerint 1989. június 30-án titkos megbízottként vették nyilvántartásba „Lawrence” fedőnéven, a beszervezés alapjaként pedig „hazafias” indokot tüntettek fel.
A karton önmagában nem bizonyítja, hogy a püspök jelentéseket adott vagy ténylegesen együttműködött az állambiztonsággal, Kiss-Rigó pedig korábban többször is tagadta, hogy beszervezték volna, és a témában indított személyiségi jogi pert is megnyerte 2009-ben.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye a dokumentum nyilvánosságra kerülése után azt közölte, hogy Kiss-Rigó beszervezésére valóban történtek próbálkozások, de azok nem vezettek eredményre. Ez árnyalja a püspök korábbi kijelentését, amely szerint soha nem kérték ilyen tevékenységre. A vita tétje ezért nem pusztán az, hogy létezik-e a karton, hanem az is, hogy mit lehet bizonyítani a dokumentum alapján.
2. Budapesten 900 ezret keresett, Szegeden 315 ezret ajánlottak ugyanarra a munkára
Szórakozási és kulturális lehetőségből sok jut Szegeden, jól fizető munkából viszont jóval kevesebb – legalábbis ez rajzolódik ki egy helyi Reddit-beszélgetésből. Az egyik hozzászóló például arról beszélt, hogy Budapesten havi 700–900 ezer forintot keresett, Szegeden azonban ugyanarra a munkára 315 ezres ajánlatot kapott. Mások szerint a nettó 280–350 ezer forintos fizetés gyakori, a havi 400 ezer pedig már jónak számít. Eközben egy elfogadhatónak tartott albérletet többen legalább 170 ezer forintra becsültek; a júliusi piaci adatok szerint egy szegedi garzon medián bérleti díja 160 ezer forint volt.
A cikk Facebook-posztja alatt is többen a kevés jól fizető helyi munkalehetőséget emelték ki. Persze ezek a hozzászólások nem tekinthetők munkaerőpiaci felmérésnek, de a Reddit-beszélgetéshez hasonlóan azt mutatják, hogy a szegedi életminőség megítélésében visszatérő szempont a bérek és a lakhatási költségek közötti feszültség.
3. A BYD miatt növekvő iparűzésiadó-bevétel Szegeden maradhat, de az elvonások nem szűnnek meg teljesen
A BYD-gyár elindulásával jelentősen növekedhet Szeged iparűzésiadó-bevétele, Stumpf Péter szegedi országgyűlési képviselő szerint pedig 2027-től a városnak már nem kell befizetnie a központi költségvetésbe az adóbevétel növekményét. Ez több milliárd forintot hagyhat Szegednél, miközben a korábbi elvonások egy része továbbra is megmarad.
Az iparűzési adó növekménye után 2025-ben 588 millió forintot vontak el a várostól, a szolidaritási hozzájárulás pedig 2026-ban 5,646 milliárd forintot tett ki. Utóbbi a 2027-es költségvetési terv szerint 15 százalékkal csökkenhet, ami mintegy 850 millió forintos könnyítést jelentene.
Stumpf a közösségi közlekedés támogatásával együtt legalább kétmilliárd forintos javulásra számít, Kovács Tamás gazdasági alpolgármester azonban óvatosabban fogalmazott. A város kiadásai ugyanis szintén nőhetnek, a közétkeztetés például egymilliárd forinttal kerülhet többe jövőre. A BYD adóbevétele tehát javíthatja Szeged pénzügyi mozgásterét, de a pontosan rendelkezésre álló összeg még nem ismert.
4. A szegedi stadion férőhelyenként közel háromszor annyiba került, mint a temesvári
Temesváron hamarosan elkészül a 10 101 férőhelyes Eroii Timișoarei Aréna, amelynek szerződéses értéke áfával együtt körülbelül 7,8 milliárd forint. Összehasonlításképpen a 8256 férőhelyes szegedi püspöki stadionra az átadásáig, 2019-ig 14 milliárd forint közpénzt költöttek, ami a 2025-ös árszintre átszámolva már mintegy 22 milliárd forintnak felel meg.
A férőhelyenkénti költség Temesváron nagyjából 770 ezer, Szegeden pedig körülbelül 2,7 millió forint. A két beruházás ugyanakkor nem teljesen azonos tartalmú: a szegedi stadion tervei menet közben kápolnával, szálláshelyekkel és más funkciókkal is bővültek. Az összevetés ezért nem jelent közvetlen ár-összehasonlítást, de jól érzékelteti a két közpénzből megvalósuló beruházás közötti költségkülönbséget.
5. Nem lesz közvetlen Railjet Szeged és Bécs között
Decembertől Miskolcról, Füzesabonyból és Hatvanból közvetlen Railjet-járatokkal lehet majd eljutni Bécsbe és Münchenbe, Szeged azonban kimarad a fejlesztésből. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium magyarázata szerint ennek oka a budapesti vasúthálózat eltérő vonalvezetése: a Szeged felé közlekedő vonatok a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest irányából járnak, míg a bécsi Railjetek a Keleti pályaudvar felől érkeznek. A két útvonal között nincs közvetlen kapcsolat, ezért a szerelvények továbbvezetése csak jelentős kerülővel vagy kedvezőtlen menetrendi megoldással lenne lehetséges.
A minisztérium Bécs–Budapest–Szeged–Belgrád járat indítását sem tervezi. A tárca szerint Szerbia felé a Kiskunhalas irányába vezető vasútvonal gyorsabb összeköttetést kínál. Szegednek ugyanakkor új InterCity-flottát és a Budapest–Szeged fővonal fejlesztését ígérik, így a város vasúti közlekedésében más beruházások hozhatnak változást.
A hét képe
A hét képének Bálint András fotóját választottam, amely az újvidéki kampánygyűlésen készült. A Szegeder korábban már beszámolt az eseményről, a fotó azonban önmagában is sokat elmond az ottani hangulatról.
A sötétben felcsapó láng fénye vörösesre festi a körülötte állókat és a szerb zászlókat, miközben a tömeg és a háttér szinte teljesen beleolvad az éjszakába. A kép egyszerre látványos és feszült pillanatot örökít meg, amely jól érzékelteti a választási időszak felfokozott légkörét.
Ezek történtek még
- A Kúria döntése után jogerőssé vált, hogy a Párizsi körúti fogda bezárása átszervezésnek minősült, ami az érintett rendőröknek új beosztást vagy végkielégítést jelenthet
- Mégsem lesz munkásszálló a Honvéd téri parkolóházból: az engedélyezési eljárás megszűnt, az épületben pedig legalább 150 parkolóhelyet továbbra is fenn kell tartani
- Csupor Dezső szerint az alapítványi modell nem hozta el az ígért gördülékenyebb működést, az egyetemen továbbra is sok idő megy el a bürokráciára és a papírmunkára
- Szeptember óta 250-nel több diák ebédel a szabadszedéses menzákon, ahol két főételből választhatnak és repetázhatnak is
- Karikó Katalin egy teljes hetet tölt Szegeden – az SZTE-n, az Agórában és a SZAB-székházban is programokon vesz részt
- Tízmillió forintos keretből szépülhetnek a szegedi panelházak: az önkormányzat lakóközösségenként legfeljebb 200 ezer forinttal támogatja a dekorfestést
- Több éjszakán is pótlóbuszok járnak majd a tram-train helyett Szeged és Hódmezővásárhely között, kerékpárt azonban nem lehet felvinni a buszokra
