„Augusztus 20-a a szuverén magyar államiság ünnepe, egy ezredévi magyar élet origója” – mondta a köztársasági elnök a nemzeti ünnepen tartott katonai tisztavatáson szerdán a budapesti Kossuth téren. Sulyok Tamás szerint Szent István király máig ható döntéseivel a magyar jövőt határozta meg végérvényesen kijelölve a magyarság útját, valamint biztosítva a magyar nemzet megmaradását.

Szent István azonban népét nem beolvasztotta a nyugati érték- és érdekkörbe, hanem hozzáadta. Állama szuverenitását nem máshoz mérte, hanem önmaga jogán. Európai uralkodóvá vált ugyan, de magyar királyként. Ez a magyar szuverenitás pillére, véli Sulyok. A köztársasági elnök szerint a magyarság keresztény pilléren is áll, hiszen Szent István Magyarországot a keresztény Európához kapcsolta, ahhoz a keresztény hithez és keresztény értékrendszerhez, amely „hősöket és szenteket fakasztott a magyar népből”, „ihletőjévé vált gondolkodásmódunknak és alkotóerőnknek”.

Szent István felismerte továbbá, hogy minden maradandó a törvényességen áll, és a független állam ismérve az önálló törvényalkotás, és ez adja a jog pillérét, fogalmazott az államfő. Sulyok Tamás kijelentette, Magyarország keresztény értékekkel felvértezett szuverén, európai jogállam, amely nagylelkű, szabad emberek otthona, akiknek közös a sorsuk. Ugyanakkor „hazánk otthona azon magyaroknak is, akik távol élnek tőle, hiszen sorsközösségünk minden magyart egybefog”.

„Szent István királytól stabil pilléreken álló hazát kaptunk örökül. Ez az örökség tartott meg minket több mint ezer éven át. Ma is ebből az örökségből élünk. Ehhez teszi hozzá századok óta minden magyar a saját művét” – szólt a jelenlévőkhöz Sulyok. A köztársasági elnök a honvédtisztekhez szólva azt mondta, a haza békéje, a magyar állam biztonsága a honvéd hűségén áll, az otthont, a másik embert, a kultúrát és értékeket a magyarok szabadon vállalt hűsége, szolgálata és áldozata tartja meg és tartja fenn.