Az elmúlt öt évben 50 százalékkal emelkedtek az árak, a fogyasztás leállt, és a kínai autógyárak várt hatása sem mutatkozik a statisztikákban – ezt írja a magyar gazdaság helyzetéről a Le Monde cikke, melyet a hvg.hu szemlézett.

A francia lap tudósítója szerint Budapesten a vendéglátás ára ma már a párizsi szintekhez közelít, a közvéleményben általános a drágulás érzete. A forint árfolyama az utóbbi hónapokban ugyan valamelyest stabilizálódott, jelenleg 400 forint alatt mozog, de továbbra is bizonytalanságot jelent a gazdaságban.

A fogyasztás visszaesésének következtében Magyarország az Európai Unió sereghajtója az egy főre jutó fogyasztás tekintetében, a vásárlóerő pedig csupán az uniós átlag 30 százalékát éri el. Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora arra figyelmeztet, hogy ez különösen súlyos, hiszen az állami bevételek 45 százaléka a fogyasztásból származik.

A gazdasági növekedés szinte leállt: az idei második negyedévben éves szinten mindössze 0,2 százalékos bővülést mértek, ami az egyik leggyengébb eredmény Európában. A bruttó hazai termék a múlt év végén még mindig azon a szinten állt, ahol hat évvel korábban, a járvány előtti visszaesés óta. Győrffy szerint a helyzetet egyértelműen stagflációnak lehet nevezni, mivel 2022 óta nincs előrelépés, miközben az infláció uniós csúcstartónak számít. A növekedés hajtóereje kifulladt, az ország GDP-jéből két éve még kilenc százalékot kitevő autóipar lassulása is sújtja az országot.

A korábbi gazdasági modell, amely az olcsó munkaerőre és az állami támogatásokra építve vonzott külföldi befektetést, elérte a határait, állítja Győrffy. Ez a nehézség a kínai CATL debreceni beruházását is érinti, bár a cég tagadja, hogy veszélybe került volna a fejlesztés második üteme. Közlésük szerint csupán azt vizsgálják, mely termékekre van jelenleg legnagyobb kereslet.

Az autóipar más területein is problémák mutatkoznak: a kecskeméti Axon Cable 85 fővel kevesebb munkavállalót foglalkoztat, mint négy éve, amikor 300-an dolgoztak a cégnél. A vállalatvezetés arról számolt be, hogy termelésük egy részét külföldre, Mexikóba és Kínába kellett áthelyezniük, továbbá megnehezíti működésüket az állam kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke úgy látja, hogy a befektetők a jövő évi választások kimenetelére várnak, ami tovább fékezi a beruházásokat. Szerinte az orbáni klientúra kifogyott az ötletekből, és képtelen fenntartani a gazdasági egyensúlyt.

A választási rendezvényeken Magyar Péter, a Tisza párt elnöke rendszeresen bírálja a vásárlóerő romlását és a korrupciót, miközben azt ígéri, megszerzi az uniós forrásokat. A Le Monde értékelése szerint ezek az ígéretek, valamint a kormányzattal szembeni kritikái magyarázzák, miért növekszik támogatottsága az egykori fideszes politikusnak.