„Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Program célja, hogy a magyar tudomány aranycsapatát felállítsuk, és ennek csapatkapitánya a Nobel-díjas professzor, Krausz Ferenc” – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken a TV2 Mokka című műsorában, amit az MTI szemlézett. „A tehetségek egy Nobel-díjas által vezetett programba kerülhetnek, és számos kiváló, világhírű kutatóval fognak együtt dolgozni. Ez olyan inspirációt, kutatási környezetet jelent, amely egyedülálló lesz a világon” – tette hozzá a miniszter. 

Az Országgyűlés szerdán fogadta el az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványról szóló törvényjavaslatot. Hankó Balázs aznap délután találkozott is az alapítvány vezetésére felkért Krausz Ferenccel.

Mint korábban is írtuk, az alapítványnak három fő célkitűzése van: a nemzetközileg elismert, valamint feltörekvő kutatók Magyarországra vonzása, a kiemelkedő tudósok köré épülő tudásközpontok eredményeinek hazai kisvállalatokon keresztüli piacra vitele, illetve a matematika, fizika és informatika területén tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása már az általános iskola végétől kezdve.

A terv szerint új finanszírozási környezetet alakítanak ki. Az alapítványra 25 éves megállapodásuk van, és hatéves finanszírozási szerződést fognak kötni. „Ez az az alapítványi típus, amit Brüsszel blokkol az egyetemeknél is, kíváncsian várjuk, hogy a Nobel-díjasokra mit fog lépni Brüsszel” – jegyezte meg.

Június 13. a magyar feltalálók napja. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását. Hankó ennek kapcsán azt mondta, „abban az időben Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter hívta haza Szent-Györgyit kutatni, mi ma ugyanezt csináljuk”.

A miniszter egyébként úgy látja, a kutatási környezet egyre jobb Magyarországon, példaként a szegedi lézerkutató központot említette. Szerinte a magyar kutatók hazatérését ösztönzi, hogy „Magyarországon normalitás van, miközben a világ számos helyén a tudományban is megjelenik az abnormalitás”.

Még márciusban írtunk arról, hogy Donald Trump januári hivatalba lépése óta az amerikai kutatási és oktatási szektor jelentős megvonásokat szenvedett el. Az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma az alkalmazottai közel felének elbocsátását kezdte meg, míg több egyetem állásokat szüntetett meg az állami támogatások elvesztése miatt. Az országban az mRNS-kutatásokat is gyakorlatilag betiltják, még a kifejezést sem használhatják a kutatók. 

Nem sokkal később tizenkét európai ország indított kezdeményezést az Európai Bizottságnál az Egyesült Államokban dolgozó kutatók befogadására és támogatására, ezek között nem szerepel Magyarország.