Akár már kedden is dönthet a Parlament a civilek feketelistázását lehetővé tevő törvényről

A hivatalos napirendi tervezet szerint az Országgyűlés jövő kedd este tárgyalja A közélet átláthatóságáról címet viselő törvényjavaslatot, amely segítségével a kormány lényegében ellehetetlenítheti azokat a médiumokat, civil szervezeteket és gazdasági társaságokat, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. Az ülésen az előterjesztő Halász János, a kormány és a parlamenti frakciók is ismertethetik az álláspontjukat.

Az ülésterv alapján ekkor még nem szavaznak a törvényről, erre a június 10-i héten kerülhet sor, ebben az esetben június közepén lépne hatályba. A Fidesz-KDNP azonban dönthet úgy, hogy kivételes eljárásban már jövő hét elején átnyomja a javaslatot. Erre többször is volt példa az elmúlt években, emlékeztet a Telex. A laphoz egyelőre ilyen információ nem jutott el, de ha mégis így történne, akkor jövő hét kedden is megszavazhatják a törvényt. 

Az Alaptörvény szerint a szavazás után öt napja van Kövér Lászlónak, hogy aláírja a törvényt, és elküldje a köztársasági elnöknek. Sulyok Tamásnak ezután szintén öt napja van arra, hogy átolvassa, megfontolja, aláírja, és kihirdesse az új jogszabályt. Általában nem ülnek ennyit a törvények felett – márciusban Sulyok Tamás alig pár órával a füstgyertyás parlamenti szavazás után már alá is írta a gyülekezési törvény módosítását, amellyel gyakorlatilag betiltották a Pride-ot.

Ha a köztársasági elnök nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartaná a törvényt az államfő, elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság legkésőbb harminc napon belül dönt az indítványról. Ha ők is alaptörvény-ellenesnek találnák a törvényt, ismét visszakerül az Országgyűlés elé. Ha pedig nem, akkor a köztársasági elnök köteles aláírni és kihirdetni azt.

A lap szerint ez a forgatókönyv nem valószínű.

Ha Sulyok Tamás azonnal aláírja a törvényt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal akár már június közepén elkezdheti munkáját. Ha a hivatal úgy látja, hogy egy „külföldről támogatott” szervezet veszélyezteti az ország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány jegyezze be azt. A listára került szervezetek nem gyűjthetnek adó 1 százalékot, közvetlen felajánlást pedig csak igazolással, és a külföldi támogatásokat vissza kell utalni. Vezetőik kiemelt közszereplőként vagyonnyilatkozatot kötelesek beadni, a hivatal házkutatás alkalmával lefoglalhatja a dolgozók eszközeit. Bizonyos esetekben megszűnik a banktitok, és 25-szörös bírságot kell fizetni. Minderről bővebben ebben a cikkben számoltunk be.