Civilek listázása, adó 1% megvonása és bírság – itt az új fideszes javaslat

Május közepére eljött a húsvétra ígért „nagytakarítás”: kedden 23:38-kor nyújtotta be a fideszes Halász János az országgyűlésnek A közélet átláthatóságáról fantázianévvel ellátott törvénycsomagot, amely lehetővé tenné jogi személyek és civil vagy gazdasági szervezetek listázását, illetve bizonyos esetekben a külföldi és az adó 1% támogatások betiltását, a banktitok figyelmen kívül hagyásával – vette észre a 444.

Amennyiben megszavazzák a javaslatot, a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amelyek szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután a szervezetek

• nem kaphatnak adó 1% támogatásokat;
• külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
• vezető tisztségviselői, alapítói az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni;
• irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.

A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel

• sérti, negatív színben tünteti fel Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a magyar nemzet egységét és összetartozását,
• a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
• Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

A külföldi támogatás fogalma elég tág a törvény szerint: külföldi természetes személytől, kettős állampolgártól, más államtól vagy külföldi székhelyű szervezettől, akár közvetlenül, akár közvetetten elfogadott összeget jelent. Ebbe nemcsak a vissza nem térítendő pályázati támogatások tartoznak bele, hanem az adományok, ajándékok, sőt még a kölcsönök is.

Ha egy szervezet kiszorul az állami és a külföldi támogatásból egyaránt, már nem sok lehetősége marad a bevételszerzésre, logikus lehet, ha magyar állampolgároktól számít adományra. A törvény ezt is megnehezítené. Akik feketelistás szervezetet szeretnének támogatni pénzzel vagy természetben, azoknak bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell tenniük erről. A megbélyegzett szervezeteknek aztán ezzel kell igazolniuk, hogy a támogatást sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapták.

A bankoknak folyamatosan nyomon kell követniük a feketelistás szervezeteket, és ha engedélyköteles fizetési műveletet, azaz külföldi támogatást észlelnek, akkor legfeljebb öt napra felfüggeszthetik a pénzösszeghez való hozzáférést. Ezzel egyidejűleg megindul a NAV eljárása, amivel akár 180 napra is felfüggeszthetnek fizetési műveleteket.

Az ilyen eljárások esetén a banktitokra sem lehet hivatkozni.

Ha pedig a NAV megállapítja, hogy a szervezet eddigi tevékenysége, céljai, közéleti megnyilvánulásai, a sajtóban, illetve közösségi médiában való megjelenései „a külföldi támogató kéréseinek teljesítését vagy a külföldi támogató céljainak előmozdítását szolgálja”, akkor elrendelheti, hogy a támogatást utalják vissza a külföldi szervezetnek.

Engedély nélküli felvétel esetén a támogatás összegét be kell fizetni a Nemzeti Együttműködési Alapba, valamint 25-szörösét közigazgatási bírságként. Ha ezt nem teszi meg a szervezet, vagy második alkalommal is engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, akkor a következő lépés már a szervezet betiltása. A törvényjavaslat szerint a NAV határozata elleni közigazgatási perben azonnali jogvédelem nem vehető igénybe.

A NAV rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a szervezet számára, amelynek meg kell adnia a vizsgálathoz kapcsolódó számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, dokumentációit, jegyzőkönyveit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit. Házkutatásnál a NAV jogosult bármilyen adathordozóról másolatot készíteni és az adatokat megvizsgálni.

A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, de az adó 1 százalékára vonatkozó korlátozást csak a jogszabály hatályba lépését követő adóévtől kell alkalmazni. (Tehát amennyiben megszavazzák a javaslatot, az idei, május 20-ig felajánlott támogatásokat még elvileg megkaphatják a szervezetek.)