Mindhárom ingatlantípus esetében tartja vezető pozícióját Szeged. A település nem csak az adásvételek számában első, de az átlagos négyzetméterár is itt a legmagasabb – derült ki az Otthon Centrum dél-alföldi régiót összegző adataiból. Az ingatlanos cég közleménye szerint országos szinten továbbra is itt bonyolítják le a második legtöbb adás-vételt.

Az elmúlt évben mért adatok alapján összesen 10 ezer adásvétel történt a régióban, de az Otthon Centrum becslése szerint a tranzakciók száma meghaladja majd a 15 ezret, ami ugyancsak a második legtöbb tranzakció lesz a hat vidéki régiót felvonultató listán. A legtöbb adás-vétel a három megyeszékhelyen várható:

1. Szeged foglalja el az első helyet (2065),
2. majd Kecskemét (1243) és
3. Békéscsaba (750) fér még fel a dobogóra.

A megyei jogú városok közül Orosháza (382), Hódmezővásárhely (374), majd Baja (356) követi a triót.

Fajlagosan, ezer lakosra vetítve azonban már más képet mutat a térség, ugyanis a kistelepüléseken történt a legtöbb adás-vétel, ami az Otthon Centrum szakértői szerint azzal magyarázható, hogy ezekben a helységekben egy-egy tranzakciónak is jelentősebb hatása van a fajlagos érték alakulására.

Az ezer főnél népesebb települések között a Mezőkovácsházai Járásban Végegyháza 49,4 ezrelékkel az első, a Bácsalmási Járásban Katymár 34,6 ezrelékkel a második, míg ugyancsak a Mezőkovácsházai Járásban Kevermes a harmadik, 31,7 ezrelékkel. Említést érdemel, hogy az első tízben – egy kivételtől eltekintve – csak községek szerepelnek a régióban, s hogy ezek három Járásban, a Mezőkovácsházai, a Bácsalmási és a Békéscsabai Járásban koncentrálódnak.

A Dél-alföldi régió nagyvárosai közül a tavalyi évre becsült 1000 lakosra vetített mutatók a következőképpen alakulnak:

Békéscsaba az első, 13,8 ezrelékkel, Szeged 13,1 ezrelékkel a második, Kecskemét 11,4 ezrelékkel a harmadik, amelyet Baja 10,9 és Hódmezővásárhely 9,0 ezrelékkel követ.

Vándorlás terén országosan a középmezőnyben található a régió. Nincs erős elvándorlással küzdő járása, de kiemelkedő vándorlási többlet sem jelentkezik sehol. Egyenlege Járásonként mínusz 11 és plusz 9,9 ezrelék között váltakozik. A 27 Járás közül 15-ben pozitív a vándorlási mérleg. A legnagyobb elvándorlás a Mezőkovácsházai Járásban volt, míg a legnagyobb többlet a Mórahalmi Járásban.

Az árak egymástól markánsan elkülönülő két csoportra tagolják a térségeket: a nagyvárosok és közvetlen környezetükben magasabb négyzetméterárak az irányadóak, míg az öt nagyvárostól távoli térségekben jóval alacsonyabbak.

A dél-alföldi régióban a téglalakások tavalyi, átlagos négyzetméterára Szegeden volt a legmagasabb, 722 ezer forinttal, ennél olcsóbb Kecskemét, ahol már 568 ezer forintos fajlagos négyzetméteráron lehetett lakáshoz jutni. Békéscsabán, Baján és Hódmezővásárhelyen 370 ezer forint körül alakult a fajlagos átlagár.

A panellakásoknál szintén a régió központja bizonyult a legdrágábbnak, 620 ezer forintos átlaggal, míg Kecskeméten 518 ezer forint az átlagérték. A családi házak négyzetméterenkénti átlagát is Szeged vezeti, 530 ezer forinttal, majd Kecskemét (428 ezer), Baja (305 ezer), Békéscsaba és Hódmezővásárhely (270 ezer forint) a sorrend. 

A régióban a nagyvárosok mellett van néhány olyan település is, mint például a Kecskeméthez közeli Helvécia, vagy a Bajától nem messze lévő Érsekcsanád, illetve a Szegedtől „karnyújtásnyira” elterülő Mórahalom, ahol hasonló áron keltek el a családi házak, mint a közelükben fekvő, nagyobb városokban. A városoktól távoli községekben azonban a nagyvárosi átlagár fele, hátrányosabb térségekben csak ennek harmada az átlagos négyzetméterár.