Márciusban 5885 gyermek született és 11 198 fő halt meg, ami a természetes népességfogyást 17 300 főre növelte, 21 százalékkal magasabbra, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH friss adataiból, amelyeket a HVG elemzett.

A márciusi születésszám 8,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjáétól, miközben a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett. A teljes termékenységi arányszám 1,25 volt, amely utoljára 2010–2011-ben fordult elő, vélhetően a gazdasági világválság utóhatásaként.

Az év első három hónapjában összesen 17 945 gyermek született, ami 1397-tel, azaz 7,2 százalékkal kevesebb, mint 2024 első negyedévében. A születések száma januárban 4,1 százalékkal, februárban és márciusban egyaránt 8,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjaihoz képest. A szökőnap statisztikai hatását kiszűrve a csökkenés mértéke 6,2 százalék.

A negyedéves termékenységi arányszám 1,31 volt, amely a tavalyi 1,38-hoz képest jelentős visszaesést jelent. Ez az érték azt jelzi, hány gyermek születne egy nőre vetítve élete során a jelenlegi születési gyakoriság alapján.

A természetes népességfogyás mértéke a január–márciusi időszakban 17 300 fő volt, ami 20 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi, 14 419 fős veszteséget. A szökőnaphatástól megtisztított számítás szerint a növekedés 21 százalékos volt.

A születésszám az ország minden régiójában csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb visszaesést Budapesten, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon regisztrálták.

A halálozások száma szintén minden régióban emelkedett, különösen Észak-Magyarországon, Budapesten és a Közép-Dunántúlon. Ennek következtében a természetes fogyás mértéke is nőtt minden térségben, és három említett régióban az országos átlagnál is nagyobb arányban.