Az április eleji tavaszi fagyok ismét komoly problémát okoztak a magyar mezőgazdaságban. Egyes térségekben –8 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet, amelynek következtében helyenként akár 80–100%-os terméskiesés is előfordulhat. A legnagyobb veszélyben idén is a csonthéjas gyümölcsök és az almatermésűek vannak – ezek esetében jelentős áremelkedésre is számítani lehet, közölte a Vitafer lapunkkal.
A gyümölcs- és szőlőtermesztésben is alkalmazható készítményeket forgalmazó vállalat közleménye szerint az áprilisi fagyok a Kárpát-medencére jellemzőek, ahol az északi hideg levegő könnyebben beáramlik a gyengülő passzátszelek miatt.
Az idei áprilisi lehűlés egyértelműen az utóbbi, szállított fagy típusába tartozott. Több egymást követő éjszaka, országszerte tartósan fagypont alá csökkent a hőmérséklet, különösen a gyümölcsösöket és a tavaszi vetésű növényeket sújtva. A legnagyobb károkat április 7-én és 8-án éjszaka mért hőmérsékleti mélypontok okozták – Magyarország gyümölcstermő területének több mint kétharmadát érintették ezek a fagykárok.
„Az április eleji hideg éjszakákon volt, ahol –8 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet. Ez a jelenség részben a globális éghajlatváltozással is összefüggésbe hozható” – mondta Tölgyfa József növényvédelmi szakmérnök a közlemény szerint. A Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója kiemelte, bár tavasszal a fagyok nem szokatlanok Magyarországon, az idei éjszakai mínuszok komoly károkat okozhattak.

Fotó: Elena Mozhvilo
A fagyok elsősorban a korán virágzó gyümölcsfákat érintették – mint a kajszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilva –, de az alma, a körte és a birs is veszélybe került. Ezek a fák érzékenyek a hidegre, virágzás idején különösen. A fagy egyetlen éjszaka alatt akár a teljes termést is elviheti. „A szokatlanul hideg időjárás következtében több helyen akár 80–100%-os terméskieséssel is számolhatunk, főleg a csonthéjas gyümölcsöknél” – magyarázta Tölgyfa József.
Bár technológiai megoldások – mint a szélgépek, fagyvédelmi öntözés vagy kályhás melegítés – léteznek, ezek hatékonysága korlátozott, és csak néhány foknyi védelmet biztosítanak. Ráadásul idén hosszabb ideig tartottak a mínuszok, ami tovább rontotta a helyzetet. „Az aminosavak és biostimulátorok ebben az időszakban különösen hasznosak lehetnek. Segítik a növények regenerálódását és javítják a stressztűrő képességüket” – magyarázta a szakértő, aki szerint a monokálium-foszfát (MKP), a karbamid (urea) és a bór is fontos szerepet játszik a növények stresszkezelésében és a virágzás sikerességében.
A baracktermesztők egy része füstöléssel védi a növényeit a fagytól, ez azonban jelentősen ronthatja a város levegőminőségét. A legkevésbé szennyező megoldások a kiskertek számára túl költségesek, inkább a nagyüzemi használatra alkalmasak.
Lengyelországban és Ausztriában is súlyos fagykárok voltak, felbecsülni nehéz, de valószínűleg ott is több mint 60–70%-os terméskieséssel. Ez hatással lesz a piaci árakra is. Magyarország tavaly még megúszta a komolyabb károkat, de az idei év ismét kihívásokat hozhat a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt.
„Az idei fagykárok olyan mértékűek lehetnek, hogy a hazai termés még a belföldi saját fogyasztási vagy feldolgozóipari igényeket sem biztos, hogy ki tudja elégíteni. Így behozatalra is szükség lehet, hogy pótolni lehessen a hiányzó mennyiséget” – magyarázta Tölgyfa József.