A kedden nyilvánosságra hozott új drogtörvény tervezete a kormány szerint a fiatalok védelmét szolgálja, ám a valóságban a szabályozás elsősorban büntetőintézkedéseket tartalmaz, miközben a megelőzés és az áldozatok támogatása háttérbe szorul – véli a Társaság a Szabadságjogokért.

A törvénytervezet a szociális és gyermekvédelmi problémákat rendészeti kérdésként kezeli, és elsősorban a legsérülékenyebb csoportokat kriminalizálja. A szakértők szerint az új szabályozás nem segíti a drogfüggőket, hanem még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket. A javaslat egyik legvitatottabb pontja az orvosi titoktartás korlátozása. A tervezet értelmében a kezelőorvos köteles értesíteni a szülőt, ha egy 18 év alatti fiatalt drogfogyasztással diagnosztizálnak. Ez szakértők szerint elriaszthatja a fiatalokat attól, hogy szükség esetén orvosi segítséget kérjenek.

A gyermekvédelem területén dolgozók szerint a javaslat nem nyújt valódi megoldást a problémára. A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok esetében a megfelelő prevenciós programok és támogatási rendszerek hiánya azt eredményezheti, hogy a gyermekvédelmi intézményekben sem kapnak megfelelő segítséget, sőt, épp ott válhatnak függővé.

A tervezet szigorítja a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények büntetési tételeit. Jelenleg egy 18 év feletti személy akár három év szabadságvesztéssel is sújtható, ha egy fiatalkorú segítségével szerez be kábítószert. Az új szabályozás ezt az időtartamot egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre emeli. Egy olyan helyzetben, amikor egy 18 év fölötti diák megosztja saját kábítószerét egy fiatalabb társával, az illető könnyen börtönbe kerülhet.

Az új szabályozás megszünteti az új pszichoaktív anyagok (dizájner drogok) külön kategóriáját, így ezek is kábítószernek minősülnek. Ennek következtében a fogyasztás és a csekély mennyiségű birtoklás is bűncselekménynek számít, ami súlyosabb büntetéssel járhat. A javaslat szigorítja az elterelési programok igénybevételének feltételeit. Az elterelés lehetősége a jövőben csak azoknak lesz adott, akik korábban legfeljebb két alkalommal vettek részt hasonló programban. Ráadásul a résztvevőknek meg kell nevezniük a kábítószer beszerzési forrását, ami komoly kockázatot jelenthet számukra.

A javaslat értelmében a bódult állapotban lévő személyek akár 72 órás közbiztonsági őrizetbe is vehetők, amely nemcsak egészségügyi intézményben, hanem akár rendőrségi fogdában is végrehajtható. A szakértők szerint ez súlyosan korlátozza a személyi szabadságot, miközben nem biztosít megfelelő egészségügyi ellátást vagy rehabilitációt.

A törvénytervezet jelentősen szigorítaná az emberölés és testi sértés büntetési tételeit, ha az elkövető kábítószer hatása alatt állt. Ugyanakkor az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett bűncselekményeket nem sújtaná hasonlóan szigorú büntetés. Pedig az Országos Kriminológiai Intézet adatai szerint az emberölések közel felét alkoholos befolyásoltság alatt követik el.

A szakértők szerint a drogprobléma kezeléséhez egy átfogó stratégia szükséges, amely a prevencióra, az egészségfejlesztésre és a függők támogatására épül.

Jelenleg Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelynek nincs nemzeti drogstratégiája.

A megelőzés, a kezelés és az ártalomcsökkentés területén dolgozó szervezetek alulfinanszírozottak, és a mostani szigorítás tovább nehezíti a munkájukat. Az oktatási intézményekben a prevenciós programok szinte teljesen hiányoznak, így a fiataloknak nincs lehetőségük arra, hogy hiteles tájékoztatást kapjanak a kábítószerek kockázatairól.