Csongrád-Csanád vármegye termálvizekben gazdag, 20 minősített gyógyvizű termálkút is található a területén. A gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések jelentős szerepet játszanak a megye turizmusában, amely 2024-ben 1 048 389 vendégéjszakát ért el, ebből a belföldi turisták 60,7 százalékot tettek ki. Az összes vendégéjszaka-szám 4 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, írja a termalonline.hu a KSH adatai alapján.

Szeged nem meglepő módon kiemelkedő szereplője a vármegyei turizmusnak, egyedül itt 603 ezer vendégéjszakát regisztráltak a némileg több mint 1 millióból, ami a megyei forgalom több mint felét, pontosan 57,5 százalékát jelenti. A termálfürdőkkel rendelkező települések a megye teljes vendégéjszakaszámának 90 százalékát adták.

A fürdővárosok között a megyében Szeged után Mórahalom következett 133 ezer, majd Makó 81 ezer vendégéjszakával, míg a sorban Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád és Algyő is jelentős forgalmat bonyolított:

1. Szeged – 603 213 vendégéjszaka,
2. Mórahalom – 133 862 vendégéjszaka,
3. Makó – 81 422 vendégéjszaka,
4. Hódmezővásárhely – 52 702 vendégéjszaka,
5. Szentes – 48 422 vendégéjszaka,
6. Csongrád – 22 630 vendégéjszaka,
7. Algyő – 3897 vendégéjszaka.

A megye valamennyi említett településén a belföldi vendégek voltak többségben, de ennek aránya eltérő. Szegeden a vendégéjszakák 61,7 százalékát, Mórahalmon 72 százalékát, Makón pedig 60 százalékát tették ki a hazai turisták. Fontos megemlíteni, hogy ezek az adatok a településekre, és nem az ott működő termálfürdők vendégforgalmára vonatkoznak.

„Az kétségtelen, hogy az idegenforgalomhoz minden településen kell egy fő attrakció, és erre a Dél-Alföldön a termálvizes fürdő a legalkalmasabb” – mondta Gergely Gábor, a makói Hagymatikum első embere a számokról a Délmagyarországnak. Szerinte ugyanakkor Szeged más kategória, mint Makó és Mórahalom – ott ezen kívül is rengeteg a látnivaló, a program. Ahhoz, hogy a Maros-parti városban tovább nőjön a vendégszám, a szakember szerint mindenek előtt új szállodák kellenek – összesen legalább száz szoba.

Összehasonlításként Csongrád-Csanád vendégforgalma nagyjából a fele Hajdú-Biharénak – ahol egyedül Hajdúszoboszlóra többen látogattak el, mint egész Csongrád-Csanádba –, viszont jelentősen meghaladja Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye eredményeit. Debrecenben egyébként 686 ezer vendégéjszakát regisztráltak tavaly, ami nem sokkal több a szegedinél, bár meglepő annak fényében, hogy a dél-alföldi megyeszékhely rendszerint a turisztikai toplistákon szerepel. Belföldi vendégforgalomban előzzük is a hajdúsági várost, ahol viszont 100 ezerrel több külföldi turista szállt meg.

Országos viszonylatban a termálfürdős városok között, a teljes vendégforgalom alapján Budapest az első 16 millió vendégéjszakával, ez tizenháromszorosa a fent már említett, második Hajdúszoboszlónak. A lista nyolcadik helyére fért fel Szeged a 603 ezres számmal, míg Gyula lett a kilencedik 599 ezer éjszakával, Makón pedig nem fért fel a listára. Ha csak a belföldi vendégeket nézzük a termálfürdős városok között, akkor Gyula az ötödik, míg Szeged a hetedik.