„A templom és az iskola a két alapintézmény, ha ezt a két dolgot megőrizzük, minden rendben lesz” – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője, elnöki fötanácsadója Szegeden Amerika választott, mi maradtunk című előadásán, amelyen az oktatáson és az egyházon kívül Donald Trumpról és Magyar Péterről is beszélt.

Heizler Norbert, az esemény moderátora úgy vezette fel az eseményt, hogy Donald Trump újraválasztásával a világ egy kicsit megváltozott, „talán a jó irányba”. A republikánusok nemcsak az elnökválasztást nyerték meg, hanem a Képviselőházban és a Szenátusban is többséget szereztek. A politikában trifektának nevezik, amikor ugyanaz a párt irányítja a végrehajtó hatalmat és a törvényhozó ág mindkét kamaráját.

„A trifekta megfeleltethető a kétharmadnak, de inkább a négyötödnek”, véli Lomnici. Szerinte nagy felelősség hárul az amerikai jobboldalra, főleg úgy, hogy a Legfelsőbb Bíróság is az övék. Ugyanis ha csak az egyik is a demokratákhoz tartozna, „lehetne rájuk mutogatni, hogy mindent elrontanak”. Donald Trumppal kapcsolatban Sylvester Stallone színészt idézte, aki csütörtökön a hivatalba visszatérő elnököt George Washingtonhoz hasonlította.

„A közvélemény-kutatók rendre alulmérik Trumpot. A New York Timeson Kamala Harris még november 6-án is vezetett, csak aztán átállították” – mondta Lomnici. Erre magyar párhuzamot is hozott, a Tiszát szerinte felülmérik a kutatások.

„Már kegyeleti okokból nem kívánom őt bántani” – mondta Lomnici, amikor a moderátor Magyar Péterről kérdezte, aki szerinte „ezüstkanállal a szájában született”. „Évekig hirdette az igét, propagandista is volt a maga módján”, mondta a politikusról, aki szerinte elárulta a korábbi politikai közösségét, hogy legyőzze őket.

A Tisza-szigetekről egyébként azt gondolja, hogy tiszavirág-természetűek, a párt maga pedig egy „patrícius lázadás”. A párt vezetőjével szemben személyes sérelmeit is felemlegette, állítása szerint Magyar egy, a Kossuth Rádióban való találkozás alkalmával nem köszönt vissza, máskor pedig azt mondta neki, hogy mindenre alkalmatlan.

A magyar kormányt ért kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, 14 év kormányzás alatt történtek, történnek hibák, mint ahogy a katolikus egyház, sőt egyik egyház sem tökéletes. De szerinte nem is ez a lényeg, hanem a hagyományok, és az olyan alapértékek, mint a szuverenitás – gazdaságilag, politikailag –, a gondoskodó állam, a nemzeti politika a külhoni magyarságra kiterjesztése és „a külső nyomáskísérletek elhárítása”.

A gazdaságban is ért el eredményeket a kormány szerinte, „2021-re a magyar lakosság pénzügyi vagyonának reálértéke a 2010-es adat 256 százaléka lett. Ehhez kellett egy kiváló gazdaságpolitika” – vélekedett.

Szerinte nem véletlen, hogy sok külföldi is Magyarországra költözik, például a németek és a hollandok, akiknek „eddig Ludwig volt a szomszédja, most már Ahmed meg Mohamed”. Ők „a lábukkal szavaznak”, amikor Magyarországra jönnek, tette hozzá.

Majd az oktatásról és az egyházról beszélt. „A templom és az iskola az a két alapintézmény, amelyben a magyar nemzeti hagyomány nyugodni fog. El kell járni templomba, a covid után nagyon kiürültek a templomok” – mondta, majd arra buzdította a hallgatóságot, hogy a heti 168 órából egyet szánjanak misére, és akár csak 20 forinttal támogassák az egyházakat, mert az aprópénz is sokat jelent nekik.

Az oktatás jelentőségéről kevesebbet beszélt, de azt elmondta, „azzal, hogy a tanárok bére rendezve lesz, egy nagyon fontos feladatát teljesíti be a kormány”, hiszen ők voltak azok, akik kinevelték híres költőinket.

„Ha ezt a két dolgot megőrizzük, minden rendben lesz” – mondta az alkotmányjogász.