Közel egy Csongrád-Csanád vármegyényi terület érintett az aszálykárban

Szeptember elejére az aszálykárra bejelentett területek nagysága elérte a 390 ezer hektárt, mondta az agrárminiszter csütörtökön, a 37. Bábolnai Gazdanapok ünnepélyes megnyitóján.

Az MTI beszámolója szerint Nagy István hozzátette, a kukoricatermést 235 ezer hektáron, a napraforgót 125 ezer hektáron érinti az aszály. A dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió különös sérülékenységét, ahogyan ez 2022-ben is tapasztalható volt.

A 390 ezer hektár szemléltetésnek pontosan annyi, mint 1300 BYD-gyár, ha a Szegeden épülő üzem 300 hektárját vesszük figyelembe. A cím alapján Csongrád-Csanád vármegye 4261 négyzetkilométeres területével is összemérhetjük, ez utóbbi 426 ezer hektár, ami nem is olyan sokkal több, mint az aszálykárra bejelentett terület nagysága.

Az elmúlt években tudatosan erősítették a természeti károk utólagos enyhítésének eszközeit Nagy szerint. Állami, termelői és uniós forrásból 35 milliárd forintos szintig töltötték fel a kárenyhítési alapot, a gazdák pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.

Ahogy 2022-ben, az évszázad aszályának nevezett időszakban, úgy idén is egymást érték a tavak kiszáradásáról érkező hírek a folyók alacsony vízállása mellett. Szerdán írtuk meg többek között, hogy szinte teljesen kiszáradt idén is a mórahalmi Bivalyrezervátum tava. Emellett még a műholdképeken is látszott, hogyan perzselte fel a Kárpát-medencét 2024 nyara, pedig júniusban még jutott a földeknek a csapadékból.

A HungaroMet jelentése szerint az elmúlt egy hétben folytatódott a száraz, forró időjárás, az elmúlt harminc nap csapadékösszege az Alföld és a Dunántúl délkeleti területének jelentős részén mindössze 2–15 milliméter között alakult, de helyenként ennyi sem esett. Főként az északi, északnyugati tájakon hullott 20–60 milliméter, de ez is jóval kevesebb a sokéves átlagnál.

Fotó: Agrárminisztérium

Az aszály tovább nőtt, mostanra Magyarország túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos aszály van. A talaj felszín közeli része az ország keleti, délkeleti kétharmadán rendkívül száraz, poros, csak a múlt hét első felében kiadósabb záporok által érintett tájakon tartalmaz némi nedvességet, a középső és mélyebb talajréteg kritikusan száraz.

A szárazság hatásait az ilyenkor szokásosnál 6–9 Celsius-fokkal melegebb időjárás súlyosbította,

a középhőmérséklet 23–28 fok között alakult a múlt héten. Az előrejelzés szerint a következő napokban véget ér a hőhullám, és előbb főként a Dunántúlon és a déli országrészben, majd a jövő hét elejétől már másfelé is számítani lehet csapadékra. A meleg is mérséklődik, a legmagasabb hőmérséklet 27–33 fok között alakul, a kánikula az Alföld területére szorul vissza.