Tizenkét fokkal van melegebb az átlagosnál Európa keleti felén

Júliusban elsősorban Európa keleti felén, főként a Balkánon erős és tartós hőhullám söpört végig, ami épp kedden éli csúcspontját hazánkban. A Qubit vette észre, hogy erről egy elég jó hőtérképet készített a görög Climatebook az uniós Copernicus klímafigyelő program adataiból, ami megmutatja, mennyire volt átlagostól eltérő hőség Európa területén.

Az adatok szerint a július 12. és 19. közötti hét napban akár a 44 Celsius-fokot is elérheti a térség maximum hőmérséklete, ami 12 fokkal magasabb, mint az 1991–2020 közötti időszak átlaga. A térkép szerint a legsúlyosabb hőmérsékleti anomáliát tapasztaló területek közé Magyarország, és különösen a Dél-Alföld is beleesik.

Az időkép.hu azt írja horvát adatok alapján, hogy a mérések rendszeres kezdete óta nem volt még olyan meleg az Adriai-tenger vize, mint hétfő délután 5 órakor. Az egyik bója Dubrovnik közelében ugyanis 29,7 fokot mért. Ha ezt hitelesítik, ez lesz a valaha mért legmagasabb vízhőmérséklet Horvátországban. Bár még ez sem biztos, mert ha marad a meleg, elképzelhető, hogy  akár 30 fokig is felmelegedhet a tengervíz.

A Climatebook szerint a most tapasztalt hőhullámban a havi és abszolút hőmérsékleti rekordok százai dőlnek majd meg az érintett területeken, ráadásul a városokban éjjel sem lélegezhetünk fel, a kelet-európai és balkáni városi területek egy részén éjszaka sem esik 28–30 fok alá a hőmérséklet.

Nemrég egyébként az is kiderült az SZTE által közzétett mérések alapján, hogy Szeged belvárosi klímáját már olyan városokénak lehet megfeleltetni, mint Róma, Marseille vagy Thesszaloniki.