Hazajutott az Új-Kaledónián rekedt szegedi doktorandusz

„Nagyon hálásak vagyunk az új-zélandiaknak, akiknek köszönhetően 50 másik emberrel hétfőn elhagytuk Új-Kaledóniát” – mondta a 444-nek adott interjújában Krajcsovszki Mónika, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza. A PhD-hallgatón kívül egy másik magyar, Tóth Viktória is a Franciaországhoz tartozó, polgárháború szélére sodródott szigeten rekedt. Mindketten az Erasmus ifjúsági projektjére érkeztek a szigetre május 4-én, és eredetileg május 18-án kellett volna hazamenniük, de a zavargások miatt lezárták a repteret, és az új jegyük 25-ére szólt.

„Május 25-ről átkerült a jegyünk május 27-re, majd június 1-jére. A helyzet egyre kilátástalanabbnak tűnt. Aztán elkezdtünk hallani olyan híreket, hogy megkezdték a turisták kimenekítését” – számolt be a történtekről Krajcsovszki Mónika. Először az ausztrálokat és az új-zélandiakat evakuálták, ekkor Krajcsovszkiék írtak egy, az ott ragadt turisták részére létrehozott email címre, de két napig nem kaptak választ. Mikor hallották, hogy már egy olasznak és egy osztráknak is sikerült elhagynia szigetet, felvették a kapcsolatot a párizsi magyar nagykövetséggel, akik felajánlották, hogy rajta lehetnek a május 27-ei, Új-Zélandra tartó repülőgépre. „Gyorsan kellett dönteni. Közben a repülőtér már június 2-ig volt zárva, így a június 1-jei járatunkat is törölték. Úgy döntöttünk, hogy jobb, ha élünk a felkínálkozó lehetőséggel.” Végül Sanghajon és Frankfurton keresztül, kedd éjjel érkeztek meg Budapestre.

Krajcsovszki Mónika azért is érkezett Új-Kaledóniára, hogy meglátogassa régi barátait egy szomszédos szigeten, Lifou-n, de az események miatt végül a közel 100 ezres fővárosban, Nouméa központjában, a katedrális mögötti hostelben ragadtak. Krajcsovszki jól ismeri a szigetet, 2013-ban 10 hónapig élt a 270 ezres Új-Kaledónián, egy fiatalokkal foglakozó szervezetnél dolgozott önkéntesként. A PhD-hallgató témái között szerepel a francia gyarmatosítás története, a tengerentúli területek történelme, jelene, a posztkoloniális identitás, így próbálta történész szemmel is figyelni az eseményeket. 

Az Ausztráliától 150 kilométerre keletre fekvő, Franciaországhoz tartozó Új-Kaledónián kitört zavargásokat az váltotta ki, hogy egy párizsi alkotmánymódosítás szerint a szavazati jogosultságot a szigeten több mint 10 éve élő francia állampolgárokra is kiterjesztenék. A radikalizálódott tüntetők főként fegyvertelen fiatalok voltak, tűz, Molotov-koktélok, kövek, útlezárások voltak az eszközeik.