Polgárháború szélére sodródott szigeten ragadt az SZTE egyik doktorandusza

Két magyar, Krajcsovszki Mónika és Tóth Viktória ragadt a polgárháború szélére sodródott Új-Kaledónián. A párizsi magyar nagykövetség tud róluk, érdemeben segíteni nem tudnak, derült ki a 444.hu írásából.

Krajcsovszki Mónika jelenleg PhD tanulmányokat folytat a Szegedi Tudományegyetemen. A témái között szerepel a francia gyarmatosítás története, a tengerentúli területek történelme, jelene, a posztkoloniális identitás, így próbálja történész szemmel is figyelni az eseményeket. Krajcsovszki az Erasmus ifjúsági projektjére érkezett a szigetre május 4-én Tóth Viktóriával. Eredetileg május 18-án kellett volna hazamenniük, a reptér azonban hivatalosan május 21-ig zárva tart. Az új repjegyük május 25-re szól, írja a lap.

Az SZTE doktorandusza meg szerette volna látogatni a régi barátait egy szomszédos szigeten, Lifou-n, de az események miatt végül a közel 100 ezres fővárosban, Nouméa központjában, a katedrális mögötti hostelben ragadtak. Krajcsovszki jól ismeri a szigetet, 2013-ban 10 hónapig élt a 270 ezres Új-Kaledónián, egy fiatalokkal foglakozó szervezetnél dolgozott önkéntesként.

Az Ausztráliától 150 kilométerre keletre fekvő, Franciaországhoz tartozó Új-Kaledónián kitört zavargásokat az váltotta ki, hogy egy párizsi alkotmánymódosítás szerint a szavazati jogosultságot a szigeten több mint 10 éve élő francia állampolgárokra is kiterjesztenék. A döntés ellenzői szerint ezzel is az őslakos kanakokat akarják háttérbe szorítani. Az eseményeknek már hat halálos áldozata van, számos középületet is felgyújtottak. Veszélyben nem érzik magukat Mónikáék, bár azt mondták, korábban nem volt jele ekkora feszültségnek, a helyiek sem számított ilyen eszkalációra.

Még hétfőn is mindenki azt mondta, alapvetően nem félnek attól, hogy nagy felfordulást lesz. Két óra múlva már azt láttuk, hogy bármerre nézünk, ég valami.

A hatóságok szerintük eleinte semmit nem tettek, később kijárási tilalmat rendeltek el este 6-tól reggel 6-ig. Elég egyértelmű, hogy a rendőröknek, katonáknak ki van adva, hogy ne lőjenek, fogalmazott a lapnak Krajcsovszki, aki elárulta, az első haláleseteket egy civil okozta. Az illető úgy gondolta, fel kell lépnie és lelőtt két fiatal kanakot. A következő egy rendőr volt, aki levette a sisakját, hogy beszéljen a tüntetőkkel, ekkor fejbe lőtték valahonnan. A negyedik esetben egy »véletlen« lövés végzett szintén egy rendőrrel. Nem ismerem a részletek.

A radikalizálódott tüntetők – főként fiatalok – részéről kevés fegyverről tudnak, tűz, Molotov-koktélok, kövek, útlezárások az eszközeik. Sajnos most már lakóházakat is gyújtanak fel. Például annak a házát, aki lelőtte a két kanak fiatalt. Ő maga már rendőrségi őrizetben van. Ma hallottuk, hogy néhány politikus házát, ingatlanát is felgyújtották.” Sok nagyobb üzlet le is égett, vannak, akik nem jutnak gyógyszerhez, babák táphoz, betegek dialízishez, ez utóbbi miatt is tudnak már egy halottról. Az országot könnyű megbénítani, mert alapvetően egy út van a szárazföldön, árulta el Krajcsovszki. A hatóságok célja ezért most az, hogy ellenőrzésük alá vonják a főváros Nouméa és a reptér közti 60 kilométeres utat.

A doktorandusz szerint a politikai helyzet nagyon összetett, a legnagyobb problémának a kommunikáció hiányát, esetlegességét tartja. „Volt szerencsém sok időt tölteni vidéken, törzsekben, sok kanak barátom van. (...) Két nagyon különböző kultúra és gondolkodásmód kényszerül együtt élni itt. De sok a pozitív példa is a békés, gondtalan együttélésre. Főleg vidéken. A nagyobb elkülönülés inkább a fővárosban érezhető” Krajcsovszki elárulta, benne is átértékelődtek dolgok az esemény miatt. „Eddig is terveztem írni Új-Kaledóniáról… ezek után muszáj is lesz.” A teljes interjú a 444.hu oldalán olvasható.

Fotó: Nicolas Job / AP