Nagyon fogy a magyar, és még jobban a Csongrád-Csanád megyei

Magyarország a természetes népességcsökkenés terén az öt legmagasabb értéket elérő uniós ország közé tartozik, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Tér-kép címmel megjelent elemzéséből derül ki – írja a 444. Az elemzés az 2017 és 2021 közötti időszak átlagos adatait vizsgálva állapította meg, hogy az Európai Unióban a természetes népességfogyás átlagosan –1,6 ezreléket tett ki, ami azt jelenti, hogy az EU-ban többen haltak meg, mint ahányan születtek.

Néhány országban a születések száma még mindig meghaladja a halálozások számát, ezek közül négyben ez az arány 2 ezrelék feletti. Ellentétes trendet mutatnak azok az országok, ahol a népességfogyás meghaladja a 4 ezreléket, és közülük Bulgária kiemelkedik 8 ezrelék feletti értékével. Nyugat-Európában Olaszországban voltak a legnagyobb népesedési problémák ebben az időszakban, és a helyzet azóta is romlott.

A közép-európai és szomszédos államok között Magyarországon kívül Horvátországban csökkent nagyobb mértékben a népesség. Ausztriában és Szlovákiában a születések és halálozások száma szinte azonos volt, míg Csehországban és Lengyelországban, valamint Romániában kedvezőbb volt a helyzet a miénknél.

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék kivételével az országban, ahol az érték még az 1,8 fölött van, tehát itt a legtermékenyebbek az anyák. A legrosszabb helyzetű vármegye Baranya (1,37), majd jön Csongrád-Csanád (1,39). A főváros még rosszabbul áll, itt ez a szám 1,16, de ehhez a budapesti agglomerációs települések nem számítanak hozzá (Pest vármegyében 1,55 ez a szám, ami átlagosnak mondható az országban).

A 2022-es adatok további romlást mutatnak a népesedési helyzetben: a teljes termékenységi arányszám 1,52-ről 1,5-re csökkent, és 2024 elején már csak 1,39 volt az érték, a születések száma pedig majdnem elérte a történelmi mélypontot februárban.

Az elmúlt időben behatóbban foglalkoztunk a térség, és elsősorban Szeged népességfogyásával. Volt szó a város népességtörténetéről, majd olyanokat kérdeztünk, akik elmehettek volna, de mégis maradtak, vagy éppen visszaköltöztek a városba. Beszélgettünk olyanokkal is, akik elköltöztek Szegedről, majd azt vizsgáltuk meg közelebbről, hogy mi a titka a Lengyelország délkeleti részén fekvő Rzeszównak, mely népesség tekintetében a rendszerváltozás idején rosszabb helyzetből indult, mint Szeged, mégis sokkal tudta növelni lakosainak számát. Végül a Szeged-környéki szuburbanizációt vettük górcső alá.

A KSH friss adatai, melyek a 2022-es évre vonatkoznak, a termékenységi arányszám megyei bontásban történő közzétételével adnak részletesebb képet a magyarországi demográfiai helyzetről. Ez a szülőképes korú (15–49) nőkre számított hipotetikus gyerekszám azt mutatja meg, hogy egy nő hányszor szülne élete folyamán, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne gyereket, mint amekkora eséllyel egy azonos korú nő szült.

Az arányszámnak 2,1 körül kell lennie ahhoz, hogy egy népesség fenntartható legyen, ha ennél magasabb, a népesség természetes szaporodásáról, ha ennél alacsonyabb, a népesség természetes fogyásáról beszélünk.

A magyarországi 2022-es adatokat a 444 vizualizálta is: