Télvíz idején a Körös-Maros Nemzeti Park területéhez tartozó Kardoskúti Fehér-tó körüli nedves gyepterületeket, vízállásos pusztarészeket bizarr zselészerű kék alga jelenik meg. A kocsonyaszerű képződmény az egész világon elterjedt, változatos viszonyok között a mérsékelt égövtől a trópusi éghajlatú részekig mindenütt megtalálható, olvasható a nemzeti park oldalán.

A kék alga nem növény, hanem egy cianobaktérium. Ennek a baktériumtörzsnek a fajait korábban a növények közé sorolták, mivel a megjelenésük és az életmódjuk a növényekére hasonlít, de valójában ezek a cianobaktériumok ősi egysejtű élőlények, a Föld a legősibb szervezetei közé tartoznak.  Képesek fotoszintetizálni, azaz van bennük klorofill, és tudják hasznosítani a vízben lévő ásványi anyagokat és a szén-dioxidot. Mivel fotoszintetizálnak, így oxigént állítanak elő.

Tudományos megfigyelések alapján a kék alga inkább a lúgus kémhatású talajokon jelenik meg gyakrabban. Leginkább az alacsony tápanyagtartalmú, tömörödött, rossz levegőgazdálkodású talajban szokott megjelenni, ahol az esetleges nitrogéndúsulás is fokozza a szaporodását. Először hólyagszerű gömböcskék jelennek meg, ezekből fejlődnek ki a barnás-zöldes, kocsonyás állagú telepek. Érdekesség, hogy Kínában, Indonéziában, Japánban a kék algát étkezési célra is felhasználják.

A nemzeti park Kardoskúti Fehér-tó részterületén ebben az időszakban gyakran lehet kék algával találkozni. Leginkább a mélyebb fekvésű, szikes gyepeken, ürmös pusztákon találhatjuk meg, ahol az ősz végén, tél folyamán kialakulnak a gyepi vízállások. A nemzeti park munkatársai megfigyelték, hogy a legeltetéssel hasznosított pusztarészeken gyakoribb és nagyobb telepeket képez, mert itt a legeltetés során a nitrogén nagyobb mértékben van jelen. Azokon a nedves gyepeken is gyakoribb, ahol rendszeresen jelennek meg az ilyenkor itt tartózkodó vadludak népes csapatai.