100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szél István a rádió7-ben arra buzdított minden vármegyei gazdát, hogy vegyen részt pénteken a záhonyi ukrán gabona elleni tüntetésen. Az ukrán gabona elleni tüntetés oka az, hogy az Európai Bizottság újabb egy évvel meg akarja hosszabbítani az ukrán élelmiszerek korlátozás nélküli, teljesen szabad behozatalát. A döntés ellen kívánnak tiltakozni a gazdák, mert szerintük ellenőrizetlen minőségű, tiltott vegyszerekkel kezelt, GMO-s termékek lephetik el a magyar piacot.
„Nagyon sok vásárhelyi, makói, szentesi és csongrádi gazdák várok erre a megmozdulásra, ahol félpályás útzárat képzünk majd. Hallatni kell a hangunkat és csatlakoznunk kell a belga, az olasz, a spanyol és a francia gazdákhoz, mert együttes erővel elérhetjük, hogy ennek gátat tudjunk szabni”
– tette hozzá Szél István.
Szél azt már nem említi, hogy a nyugat-európai gazdák tiltakozásának nem, vagy csak részben oka az ukrán termékek szabad behozatala az unióba. A német gazdák például a mezőgazdasági támogatások és adókedvezmények csökkenése miatt kezdtek el tüntetni. Spanyolországban a nyári aszály miatti vízkorlátozás hatására indultak neki traktorokkal a termelők, míg Hollandiában 2019-re nyúlnak vissza a demonstrációk, az akkori nitrogén-kibocsátással kapcsolatos rendelkezésig.
A francia gazdák a mezőgazdasági gépek üzemanyagára kivetett adót, az olcsó importot, a víztárolással kapcsolatos problémákat, az élelmiszer-kiskereskedőknek a magas inflációs időszakot követően fokozódó árnyomását, valamint a bürokráciát említik legfőbb sérelmeik között.
A lengyel és a román gazdák követelései között szerepelt olyan, ami Ukrajnával kapcsolatos. A lengyeleknél az, hogy az Európai Unió állítsa vissza azt a szállítmányozási rendszert, amely az ukrán fuvarozó cégek számára engedélyhez köti, hogy az unióban működhessenek. A rendszert az ukrajnai háború kezdete után az európai uniós intézkedések keretében függesztették fel.
A román tiltakozók azt követelték, hogy dolgozzanak ki egy olyan európai rendszert április végéig, ami még az EU-ba történő belépés előtt azonosítja minden behozott ukrán mezőgazdasági termék rendeltetési helyét. Szerintük belépéskor és kilépéskor végzett mérésekkel kell garantálni azt, hogy az ukrán termékek nem maradtak az útvonalon.
