Január 1-jével több mint hetven év után ismét vármegyéknek kell nevezni a megyéket. Ez azzal jár, hogy több száz intézmény és szervezet neve változik meg, táblákat, okiratokat, bélyegzőket kell cserélni. A Telex írt arról, hogy csak a választási irodának 16 millió forintba került a fejlesztés.

Arról a Szegeder is írt, hogy a megyéket január 1-jétől vármegyéknek kell nevezni, egy másik javaslattal pedig visszahozták a főispánokat is. „A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek” – indokolta a módosítási javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

A Telex cikkében megjegyzik, hogy Csongrád-Csanád megyében már jól tudják, mivel jár ez a procedúra: 2017-ben az Országgyűlés Lázár János javaslatára módosította a megye nevét Csongrádról Csongrád-Csanádra. Lázár szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást, a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben szerinte ma is csanádi identitás él. Az új név 2020. június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának száz éves évfordulóján lépett életbe.

Juhász Tünde, a megyei kormányhivatal korábbi vezetője – aki ma Lázár János közigazgatási államtitkára – akkor arról beszélt, hogy a megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás körül, számításai szerint 1–2 millió forintos költséggel járt volna az átnevezés. Ezzel szemben a kormány összesen 35 millió forintot biztosított az egyetlen megye névváltoztatásával összefüggő feladatokra.

Az össszeget a tizenkilenc megyére kivetítve is legalább 665 millió forintba kerülne a mostani változtatás a Telex cikke szerint, melyben hozzáteszik, az infláció mértékét nézve azonban ennél minden bizonnyal jóval nagyobb összeget emészt fel a névváltoztatás. A pontos költségekre is rákérdeztek a Miniszterelnökségnél, de nem kaptak választ.

A módosítás azonban több száz állami intézményt és civil szervezetet érint: többek között át kell írni az okiratokat, táblákat, pecsételőket, levélpapírokat, ezen kívül több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni az év elején. Ezeken felül számos intézmény megyei szervezetei is új nevet kapnak, át kell nevezni továbbá a kamarák területi szervezeteit, de például vármegyei autópálya-matricát kell venni, vármegyei hírlapot vagy vármegyei naplót olvashatunk, ha a KESMA híreire lennénk kíváncsiak.

Az ellenzék a válság közepén meghozott rendelkezéseket pont a várható költségei miatt kritizálta. A Momentum becslései szerint ugyanis akár milliárdos tétel is lehet csak a táblák és az okmányok cseréje. A Telex megkeresésére a Magyar Közút Zrt. elmondta, összesen 714 darab megyehatárjelző táblát kell átírnia, eközben a NAV január elsején még nem tér át a vármegyei elnevezésre. A lapnak számos más szervezet beszámolt az ezzel kapcsolatos költségeiről, melyről ide kattintva lehet olvasni bővebben.