Jönnek a vármegyék és a főispánok, Lázár János is megszavazta kötelességből

Mielőtt nyári szünetre mennének, rendkívüli ülés formájában összeültek a honatyák és a jövő évi költségvetés mellett az azt megalapozó törvényi változtatásokat, a távszerencsejáték-piac liberalizálásáról és a honvédelmi adatkezelésről szóló törvényeket, valamint az alaptörvény tizenegyedik módosítását is megszavazták az országgyűlésben kedden.

A jövőben ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választást – döntött az Országgyűlés, amely a megye elnevezést vármegyére változtatta. A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását.

A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

Megyékből vármegyék

Korábban írtuk, hogy „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel” vármegyékre nevezné át Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a megyéket egy salátatörvénybe rejtve. Ez tehát szintén változik januártól, hiszen az alaptörvény módosításával ezt is elfogadták.

Lázár János is megszavazta, mivel egy alaptörvény-módosításban volt elrejtve a salátatörvény, bár a következőt posztolta közösségi oldalán: „Az álláspontom az elmúlt években világos volt, és nem változott: sem a kormánymegbízott, sem a megye átnevezésével nem értek egyet. Az előbbit nem szavazom meg, az Alaptörvény módosítását viszont, fenntartásaimmal együtt, kötelességem megszavazni.”

„A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek” – szól az indoklás, miszerint egészen 1949-ig vármegyék voltak.

„Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti” – fogalmaz a törvényjavaslat indoklása. A vármegye kifejezés használatával szerinte jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma „a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése”.

A főispánok is visszatérnek

Szintén megszavazták a főispános módosítást: a javaslat – melynek jegyzője Varga Mihály pénzügyminiszter – a kormánymegbízott elnevezését főispánra módosítja. Az indoklás így szól: „A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.”

Ennek a javaslatnak volt a része az is, hogy akit Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Novák Katalin köztársasági elnökkel közös rendezvényen fotóznak le, az kérheti saját maga felismerhetetlenné tételét, de az itt készült hangfelvételekre is érvényes ezentúl.

Költségvetés: elfogadva

Az Országgyűlés 135 igen szavazattal 54 ellenében elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol. Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

A kormány ígérete szerint a büdzsé forrásait „a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, valamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot”, jelentsen is ez bármit.

Be kéne szántani az Európai Parlamentet

Megszavazta a parlament azt a kormánypárti európai víziót is, amiben a képviselők kifejtik az unió jövőjéről szóló magyar elképzeléseiket, és amit szerintük a magyar kormánynak képviselnie kell az uniós vitákban. A javaslatban többek között olyanok vannak, hogy

• feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet, helyette a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket delegálniuk;
• vétójogot adnának a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotásban;
• bevezetnék a közös hadsereget;
• korlátoznák a közös intézmények jogköreit;
• elítélik az Oroszország elleni szankciókat;
• támogatnák a nyugat-balkáni országok közeledését az EU-hoz;
• és megtiltanák az EU-nak, hogy hitelt vegyen fel.

Vagyonnyilatkozati könnyítés

Az elfogadott törvénycsomag legfontosabb része, hogy módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert: az Európai Parlament szabályai szerint a magyar képviselőknek ezután nem kell beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk.

Be kell viszont számolniuk a megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről és azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik, de nyilatkozniuk kell a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságukról és tisztségükről is.