Azonos arányban hazai és uniós forrásból 2025-ig 1200 milliárd forintot szán a kormány a pedagógusok illetményemelésére – jelentette be a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia keddi nyitónapján, Egerben.
Mint azt hétfőn írtuk, több mint 2 órás sztrájktárgyalás folyt az Oktatási Hivatalban, a Szalai utcában a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár között. Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának vezetője azt mondta, idén nem lesz semmilyen béremelés, és a többi sztrájkkövetelésünkben sem történt semmilyen előrehaladás.
Ehhez képest Maruzsa Zoltán Egerben tartott beszéde szerint „a kormányzat is világosan látja, hogy jelentős béremelésre van szükség a köznevelés világában”. Újdonság, hogy ehhez a 2021–2027-es költségvetési ciklusban uniós források felhasználására is lehetőség van – tette hozzá. Szükség is van erre, hiszen a kabinet anyagi mozgástere véges, különösen a jelenlegi rezsihelyzetben, amikor még nem látható, hogy a következő hónapokban „hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni” – fogalmazott.
A Klebelsberg Központ tervezési adata szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve csak az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet – jegyezte meg. Ezért a pedagógusbérek rendezéshez a nemzeti források mellett szükség van az uniós támogatások bevonására: a tervek szerint 50–50 százalékban hazai és EU-költségvetésből mintegy 1200 milliárd forint lesz illetményemelésre fordítható 2025-ig – mondta az államtitkár.
Jelezte: a kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja. Számszerűsítve 777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos pedagógus átlagkeresethez képest – közölte, hozzátéve: első lépcsőként idén 10 százalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél is nagyobb lesz a béremelés mértéke – tájékoztatott.
Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy ez szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozást tesz szükségessé. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke elöljáróban hangsúlyozta: az MTA elkötelezett a közoktatás ügye mellett.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI