Saját vállalkozás nélkül, alkalmazottként is meg lehet keresni Magyarországon havi nettó 1,3 millió forintot – erre fut ki a Pénzcentrum hétfői összeállítása, amelyben a legjobban fizető hazai állásokat gyűjtötték össze.

Csongrád-Csanád vármegyében nettó 469 ezer forint volt az átlagkereset 2026 első félévében, ami több mint 70 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól. Egyes ágazatokban ugyanakkor ennél jóval magasabb fizetéseket is mértek: az energetikai szektor szellemi munkaköreiben például átlagosan nettó 783 ezer forintot kerestek a dolgozók.

A KSH adatai szerint 2026 első hat hónapjában az országos nettó átlagkereset 541 244 forint volt. Budapest messze kiemelkedett a mezőnyből, a fővárosban 655 771 forintot kerestek átlagosan a munkavállalók. A vármegyék közül Győr-Moson-Sopron állt az első helyen 544 365 forinttal, Csongrád-Csanád pedig 469 351 forintos nettó átlagkeresettel a középmezőnyben végzett.

A vármegyei átlag tehát közel 72 ezer forinttal maradt el az országos értéktől. A lista másik végén Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg állt, ahol 416 ezer, illetve 415 ezer forint volt a nettó átlagkereset.

Az energetikában közel 800 ezret is lehet keresni

A vármegyei átlag mögött jelentős különbségek húzódnak meg az egyes ágazatok és munkakörök között. A Pénzcentrum összeállítása szerint az országban villamosenergia-, gáz- és gőzellátás területén dolgozó szellemi foglalkozásúak keresték a legtöbbet. Ők Csongrád-Csanádban

nettó 783 ezer forintot vihettek haza 2026 első félévében. A legjobban azonban itt a bányászat, kőfejtés ágazatban lehetett keresni, átlagban nettó 887 883

forintot.

Ez az összeg jóval meghaladja a vármegye egészére jellemző átlagot, de az ország legjobban fizető területeinél alacsonyabb. A megyei és ágazati bontásban a legmagasabb keresetet Tolnában mérték, ahol az energetikai ágazat szellemi dolgozói átlagosan nettó 1 millió 287 ezer forintot vihettek haza havonta.

Az energetikai szektor nemcsak Tolnában fizetett kiemelkedően: 11 vármegyében is az itt dolgozó szellemi foglalkozásúak kerültek a kereseti rangsor élére. A feldolgozóipar szellemi munkakörei szintén több vármegyében tartoztak a legjobban fizető területek közé.

A vendéglátásban 275 ezer forint alatt maradt az átlag

A kereseti különbségek másik végén Csongrád-Csanádban is a vendéglátás áll. A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozó fizikai munkavállalók nettó átlagkeresete mindössze 274 882 forint volt az év első felében.

Ez az összeg a vármegyei nettó átlagkeresetnek még a 60 százalékát sem érte el. A Pénzcentrum által vizsgált adatok szerint a vendéglátás fizikai munkakörei más vármegyékben is a legalacsonyabban fizető területek közé tartoztak: Békésben 275 019, Baranyában 283 338 forint volt az átlagkereset.

Országosan a legrosszabbul fizető megyei-ágazati kategóriát Zalában találták, ahol a kiadói tevékenység, műsorszolgáltatás és tartalomszolgáltatás fizikai dolgozói átlagosan nettó 214 719 forintot kerestek. A legjobban fizető kategóriában, Tolna energetikai ágazatának szellemi munkaköreiben ennek közel hatszorosát vihették haza a munkavállalók.

A számok értelmezésénél fontos, hogy a KSH adatai nem konkrét állásokat vagy egyes munkáltatók béreit mutatják, hanem nemzetgazdasági ágazatok és foglalkozási csoportok átlagkereseteit. A vármegyei adatokból Szegedre külön nem lehet következtetni: a közzétett összeállítás nem tartalmaz városi bontást, így azt sem lehet megállapítani belőle, hogy a szegedi dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Szegeden egy helyi Reddit-beszélgetés hozzászólói szerint gyakori a nettó 280–350 ezer forintos fizetés, a havi 400 ezer pedig már jónak számít. Erről a Szegeder is beszámolt. Az egyik hozzászóló azt írta, hogy Budapesten havi 700–900 ezer forintot keresett, Szegeden viszont ugyanarra a munkára 315 ezres ajánlatot kapott. Ezek persze személyes tapasztalatok, nem reprezentatív bérstatisztikák.