100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 18 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

Pápaszemes pingvinfióka cseperedik a szegedi Vadasparkban – számolt be róla az intézmény. Mint írják, a kis jövevény augusztus 27-én bújt ki a tojásból, és bár neve még nincs, a gondozók mindennapjaiban már fontos helyet foglal el. Szépen eszik kézből, és várhatóan körülbelül egy hónap múlva a pingvincsapat többi tagjával is közelebbről megismerkedhet.

A kis pingvin szülei Pihe és Pöttöm, akik szintén a szegedi Vadasparkban keltek ki. Sajnos az anyja, Pöttöm elpusztult, az apja pedig egyedül nem folytatta a fióka gondozását, így a vadaspark munkatársai vették át az ellátását.

A szülőktől való elválasztás egyébként is nagyjából erre az időszakra esett volna, hiszen a fiatal pingvineknek meg kell tanulniuk kézből elfogadni a táplálékot. Ez azért is fontos, hogy a gyógyszereket is be lehessen adni nekik. Szerencsére ügyesen veszi ezt az akadályt, és szépen elfogadja a felkínált halat – derült ki az írásból.

A következő nagy lépés a csapatba való beilleszkedés lesz. Ezt fokozatos összeszoktatás előzi meg, hogy a kis pingvin és társai is megbarátkozhassanak egymással. Addig is a gondozók figyelme és a finom falatok kísérik a mindennapjait.

A pápaszemes pingvineknél rendszerint mindkét szülő kiveszi a részét a költésből és a fiókanevelésből. A kicsik első, pihés tollruhája még nem vízhatlan, így az úszással várniuk kell, amíg kialakul a vízi élethez megfelelő tollazatuk. A fiókák tollazata szürkés színű, a felnőttekre jellemző fekete–fehér tollazat pedig kétéves korukra alakul ki.

A pápaszemes pingvinek akár 20 kilométeres óránkénti sebességgel is képesek úszni, és egy út alatt akár 30–70 kilométert is megtesznek. A táplálékukért akár 30 méter mélyre is lemerülnek. Nevüket a szemük felett látható rózsaszín bőrfelületről kapták, amelynek szerepe van a testhőmérsékletük szabályozásában. Úszás közben fehér színű hasuk a vízi ragadozókat, fekete hátuk pedig a ragadozó madarakat téveszti meg.

A fajra az olajszennyezés, a halászat miatt megritkuló táplálék, valamint a guanóbányászat is veszélyt jelent. Utóbbi során a madarakat is megzavarták, ami hozzájárult a számuk csökkenéséhez.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 18 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…