Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy Oroszország mielőbb indítsa újra az Ukrajnán át Nyugat-Európába tartó gázszállítást, az üzletet pedig amerikai közvetítők bonyolítanák le az orosz eladók és az európai vevők között – értesült a Wall Street Journal a Telex szemléje szerint. Washington ezzel olyan piacra hozná vissza az orosz gázt, ahol az uniós szabályok szerint 2027 végéig fokozatosan meg kell szüntetni a vásárlását.

A WSJ egy magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozik. Szerinte a Fehér Ház azt javasolta, hogy az Európának eladott gázért járó pénzt Oroszország egy harmadik fél joghatósága alá tartozó letéti számlára tegye, így a Kreml nem fordíthatná a háború finanszírozására. Ez a garancia keveset ér: a pénzt meg lehet ugyan jelölni, de az orosz állam ebből fizetheti például az egészségügyet, a többi bevételét pedig fegyverkezésre költheti.

Az ötletet Jared Kushner, Donald Trump veje és Steve Witkoff különmegbízott vetette fel szeptemberi moszkvai és kijevi útjaik során. Mindez egy energetikai tűzszünet része lenne: Washington még a tél előtt szeretne megegyezést elérni legalább az energiaiparban. Októberben a javaslat háttérbe szorult, mert rövid enyhülés után ismét elmérgesedett a helyzet. A WSJ beszámolója szerint Ukrajna Trump nyomására előbb egyoldalúan leállította az orosz finomítók elleni csapásokat, Moszkva pedig ezután dízelolajat kezdhetett szállítani az Egyesült Államokba. Kijev azonban azóta újrakezdte a légicsapásokat, és az elmúlt három napban három nagyobb orosz finomító ellen indított támadást. Ezért vált ismét sürgetővé egy átfogóbb amerikai–orosz–ukrán megállapodás, és így került újra elő a gázterv.

A gondolat nem új. Amerikai sajtóértesülések szerint Witkoff és Kushner már október közepén felvetette, hogy Ukrajna indítsa újra az orosz gáz tranzitját, az európaiak azonban ezt akkor elutasították. Ugyanezek a beszámolók arról is írtak, hogy egyes európai és ukrán tisztviselők szerint Washington részesedést szeretne az exportból, Németország pedig kifejezetten ellenzi az orosz gáz visszatérését.

Európa legnagyobb országainak vezetői kijelentették, hogy nem akarnak újra az orosz energiától függeni, mert Oroszországot tartják a legnagyobb stratégiai fenyegetésnek. A kivezetés menetrendjéről 2025 decemberében állapodtak meg az uniós intézmények. Eszerint a hosszú távú LNG-szerződések alapján 2027. január 1-jétől, a hosszú távú csővezetékes szerződések alapján 2027. szeptember 30-tól tilos az import. Ha egy ország nem teljesíti a téli tárolási célt, a határidő legkésőbb 2027. november 1.

Washington az ukrajnai háború lezárása érdekében más ügyekben is visszafogottságot kér. A Reuters értesülése szerint az amerikai hadügyminisztérium arra kérte a balti államokat és más NATO-tagokat, hogy tompítsák az orosz fenyegetésről szóló kijelentéseiket. A Trump-kormányzat békeerőfeszítéseinek része az is, hogy Ukrajnát az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadások abbahagyására szólítja fel.

Az ukrán útvonalon 2025. január 1. óta nem érkezik orosz gáz Európába. Ekkor járt le a Gazprommal 2019. december 30-án aláírt megállapodás, amelyet Kijev nem hosszabbított meg. 2024-ben még 15,4 milliárd köbméter gáz jutott át Ukrajnán, azóta a Török Áramlat az egyetlen orosz csővezetékes útvonal Európába. A leállás évente nagyjából egymilliárd dollár tranzitbevételtől fosztotta meg Ukrajnát. Az útvonal már korábban is bizonytalan volt: 2022 szeptemberében a Gazprom a Naftogazzal folytatott elszámolási és jogi vita miatt jelentette be a szállítás leállítását.

Európa közben átrendezte a beszerzéseit. A Telex szerint a földgázigény 11 százalékát fedezi orosz gáz, a háború előtt ez az arány 45 százalék volt, az amerikai LNG pedig már a fogyasztás 30 százalékát adja. Ironikus, hogy Trump korábban élesen bírálta Németországot, amiért az Északi Áramlat vezetékeivel az orosz gáz mellett kötelezte el magát.

Magyarország a déli útvonalon kapja az orosz gázt, mert a Gazprom 2021. október 1-jén leállította az Ukrajnán át ide irányuló szállítást. Az akkor kötött 15 éves szerződés évi 4,5 milliárd köbméterről szól: ebből 3,5 milliárd köbméter délről, a szerb–magyar vezetéken érkezik, egymilliárd pedig Ausztria felől. Közben az irány meg is fordult: idén Ukrajna maga is exportált gázt Európába, összesen nagyjából 160 millió köbmétert, és ennek legfőbb célpontja Magyarország volt.