A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének kutatása szerint Botka László polgármesternek tulajdonítják a szegediek a legnagyobb befolyást a városi fejlesztésekre – írja a Szeged.hu. A válaszadók 78,3 százaléka kedvezően ítéli meg a város ügyeinek alakulását. Többségük erősen kötődik jelenlegi lakókörnyezetéhez és egyre több környezettudatos gyakorlatot követ.

A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke 2000 óta végez szakmai és tudományos célú kutatásokat Szegeden. A 2026-os felmérés célja az volt, hogy reprezentatív képet adjon a felnőtt szegedi lakosság véleményéről a városi életminőségről, a helyi ügyekről, a környezetvédelemről, az éghajlatváltozásról és a városi hőszigethatásról. A kutatás február 27. és március 23. között zajlott, 631 szegedit kérdeztek meg, az adatokat pedig nem és életkor szerint súlyozták.

A kutatás szerint a szegediek döntő többsége kifejezetten szeret abban a városrészben élni, ahol jelenleg lakik, a negatív vélemények aránya nem érte el az öt százalékot. A négyfokozatú skálán az erre adott válaszok átlaga 3,76 lett. A költözési szándékok sem erősek: a bérlés, a belvárosba költözés, a nyugdíjas évekre kisebb lakás választása vagy másik településre költözés sem számít tömegesen vonzó lehetőségnek.

A szegediek helyhez kötődését az is mutatja, hogy a megkérdezettek csaknem fele akkor is a városban maradna, ha egy másik településen kapna jó állást. Ők inkább az ingázást választanák a költözés helyett. A kutatás összességében arra utal, hogy a lakók jelentős része nemcsak elégedett jelenlegi lakóhelyével, hanem kevéssé nyitott annak megváltoztatására is.

A környezettudatos magatartás több formája szintén a mindennapi élet részévé vált. A legelterjedtebb gyakorlatok közé tartozik a szelektív hulladékgyűjtés, a műanyag táskák kerülése, a visszaváltható üveges italok előnyben részesítése, valamint az energia- és víztakarékosság. A nők több ilyen cselekvésben aktívabbnak mutatkoztak, az idősebb korosztályokra pedig általában szintén jellemzőbbek ezek a gyakorlatok, különösen a növénygondozás és az esővíz hasznosítása.

A környezetvédelmi intézkedések közül széles körű támogatottságot élveznek a megújuló energiát, az épületenergetikai korszerűsítést, a környezetvédelmi szemléletformálást és a műanyaghasználat csökkentését célzó megoldások. A klímapolitikai intézkedések közül különösen magas az egyetértés a lakóépületek szigetelésének és fűtéskorszerűsítésének támogatásával, valamint a felesleges műanyag csomagolások tiltásával kapcsolatban.

A klímaváltozás hatásait a szegediek nagy többsége érzékeli a mindennapokban. A válaszadók 96 százaléka egyetértett azzal, hogy az elmúlt években megváltozott az időjárás, és szokatlan időjárási folyamatokat tapasztalunk. A megkérdezettek érzékelik a szárazságot és az aszályt, illetve a villámárvizekről is tudnak. A nők valamivel magabiztosabban válaszoltak ezekben a kérdésekben, és az iskolai végzettség emelkedésével szintén nőtt a magabiztos válaszok aránya.

A kutatás szerint a szegediek az évszakok változását, az édesvízforrások apadását, a megszokott növényzet átalakulását, a hőstresszt, az új rovarfajok megjelenését és a hőségnek kitett eszközök gyorsabb elhasználódását is érzékelik. A klímaváltozás ezért nem távoli, elvont jelenségként jelenik meg számukra, hanem helyi és mindennapi tapasztalatként. A többség tart is tőle, és sokaknál az elmúlt öt évben tovább erősödött ez az aggodalom.

A városi hőszigethatás ismertsége szintén magas, különösen akkor, ha a válaszadók rövid magyarázatot kaptak a jelenségről. A szegediek elsősorban az emberi tevékenységhez, a sűrű beépítettséghez, a beton-, kő- és aszfaltfelületekhez, valamint a zöldfelületek hiányához kötik kialakulását. A hőszigethatást a Belvárosban és a lakótelepeken erősebben érzékelik, mint Szeged kertvárosias részein.

A hőszigethatás mérséklését szolgáló intézkedések összességében magas támogatottságot kaptak. Különösen sokan támogatják a klímatűrő növények telepítését, a magánzöldítés ösztönzését és a lakossági tájékoztatást. A burkolt felületek csökkentését is alapvetően támogatják, a parkolóhelyek fákra történő cseréje azonban már jóval megosztóbb. A lakosság így inkább a növényzettel borított területek növelését támogatja, mint az autózási és parkolási lehetőségek szűkítését.

A válaszadók nemcsak támogatják a városi alkalmazkodást segítő intézkedéseket, hanem sok esetben személyesen is részt vennének azok megvalósításában. Különösen nagy az érdeklődés a zöldítési támogatások iránt, de jelentős a víztakarékosság, az esővízgyűjtés és a klímatűrő növények telepítésének támogatottsága is. A kutatás alapján széles társadalmi támogatottság övezi a hőszigethatás mérséklését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szegedi intézkedéseket.

A klímaváltozás és a városi hőszigethatás mérséklésével kapcsolatos felelősség megítélésében a válaszadók legnagyobb mértékben a közoktatás szerepét hangsúlyozták. A 36–65 éves korosztály tagjai tulajdonítják a legnagyobb felelősséget a közoktatásnak és az egyéneknek is a klímaváltozás, illetve a városi hőszigethatás mérséklésében. A kutatás szerint az oktatásnak ezért kiemelt szerepet tulajdonítanak a lakossági alkalmazkodásban.

A kutatás arra is kitért, hogy a Szegeden működő tisztségviselők és szervezetek a lakosság szerint mekkora eséllyel tudják érvényesíteni akaratukat a helyi fejlesztések sikere érdekében. A válaszadók egyértelműen úgy vélik, hogy Botka László polgármesternek van a fejlesztések befolyásolásában a legnagyobb autonómiája. Arra a kérdésre pedig, hogy általánosságban milyen irányba mennek a város dolgai, a szegediek 78,3 százaléka kedvező választ adott.