Hat év börtönbüntetésre ítélte a Gyulai Törvényszék Bakos Pál volt Békés megyei főállatorvost a Nyugat-Európába irányuló szabálytalan kutyaexport ügyében, emellett ugyanennyi időre eltiltotta foglalkozásától és a közügyektől is, másfél millió forintos pénzbüntetést és 33 milliós vagyonelkobzást is elrendelve vele szemben.

A bíróság szerint a vádlottak „eleve csalárd módon kiépült rendszert működtettek”, amelyben a szolgáltató állatorvosok kisállatútleveleket állítottak ki, a hatósági állatorvosok pedig fiktív adatokat rögzítettek a nyilvántartásokban és vizsgálat nélkül igazolták az állatok szállíthatóságát. A Magyar Narancs emlékeztetett, hogy 2021 tavaszán összehangolt hatósági akcióban vették őrizetbe Bakos Pált és Pertich Attilát is.

A Szegedi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2020 júniusa és 2021 nyara között ezen a Békés megyei hálózaton keresztül több mint hatezer kutyát vittek ki szabálytalanul főként Németországba, kisebb részben pedig Szlovákián át Spanyolországba. A kölyökkutyák nem érték el a külföldi szállításhoz szükséges 15 hetes kort, az állatorvosok pedig nem vizsgálták meg őket egyenként, csak szúrópróbaszerűen.

A büntetőperben ugyanakkor nem igazolódott, hogy a külföldre exportált kutyák betegek vagy rossz állapotúak lettek volna, noha erről korábban német állatvédők beszéltek. A vádlottak végig ártatlanságukat hangoztatták, és azt állították, hogy az általuk szállított kutyákkal kapcsolatban minőségi kifogás nem merült fel, de ennek vizsgálata nem képezte a per tárgyát.

A 2024 szeptemberében kezdődött tárgyaláson Bakos Pál kijelentette: „Egyetlen esetben sem ismerem el a vádiratban foglaltakat, nem követtem el semmilyen bűncselekményt, ezért ragaszkodom a tárgyaláshoz mind szakmai, mind etikai, mind emberi okokból. Édesanyám nemrégiben ebbe halt bele, családi életem emiatt romokban hever, három éve folyik az emberi és szakmai meghurcolásom.” Az elsőrendű vádlott azt is kérte, hogy hallgassák meg tanúként Takács Árpádot, akkor még kormányhivatali vezetőként. 

A védelem szerint a vádiratban szereplő 33 milliós károkozás és az ugyanekkora vagyonelkobzás megalapozatlan volt, továbbá azt is vitatták, hogy Bakos Pál későbbi vallomásai önkéntesek lettek volna. Az ügyvéd szerint a beismerő vallomásokat nyomás alatt tették annak reményében, hogy enyhébb büntetés vagy vádalku születhet. Futó Ildikó bíró azonban az ítélet indoklásában ezt az érvelést nem fogadta el.

A per során az is kiderült, hogy a „Kennel” fedőnevű titkos akcióban két szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is részt vett. A védelem szerint ugyanazokról a lehallgatott beszélgetésekről eltérő leiratok készültek, amelyekből különböző következtetések születtek. Az ítélet indoklása erre nem tért ki, ahogy arra sem, hogy a külföldi együttműködő partnerek miért nem kerültek a vádlottak közé.

Az utolsó szó jogán Bakos Pál aránytalannak nevezte, hogy két titkosszolgálat vizsgálódott utána. Arról is beszélt, hogy korábban megtiltotta a vadászatot Mészáros Lőrinc Békés megyei vadászkastélyának környékén a sertéspestis miatt, ami szerinte magas politikai pozícióban lévő emberek érdekeit sértette. Emellett egy állítólagos, máig ki nem vizsgált EU-s költségvetési csalásról és a védelem által kifogásolt eljárási hibákról is beszélt.

A per egyik központi kérdése volt, hogy a titkosszolgálati eszközöket jogszerűen használták-e, illetve minden esetben szükség volt-e bírói engedélyre. A bíróság szerint nem minden fedett nyomozási módszerhez kellett ilyen engedély, és a titkosszolgálati bizonyítékok teljes kizárása gyakorlatilag ellehetetlenítette volna a bizonyítást az ügyben.

A Gyulai Törvényszék végül mind a kilenc vádlott bűnösségét kimondta. Bakos Pál hat év börtönbüntetést, közügyektől és foglalkozástól való eltiltást, másfél millió forintos pénzbüntetést és 33 milliós vagyonelkobzást kapott. A második legsúlyosabb ítéletet a hetedrendű vádlott, Pertich Attila kapta: négy év börtönbüntetés mellett ugyanennyi időre tiltották el az állatorvosi praxis és a közügyek gyakorlásától, valamint másfél millió forintos pénzbüntetést kell fizetnie 36 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása és 2523 rendbeli közokirat-hamisítás miatt.

Az ítélethirdetésen a kilenc vádlott közül csak egy jelent meg. Az elsőrendű vádlott védője elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte, másodsorban felmentésért, harmadsorban enyhítésért fellebbezett. A vádlottak többsége szintén fellebbezett, így az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik majd.

Képünk illusztráció.