Május 4-én megkezdődik az idei érettségi időszak, amely során 1170 helyszínen várhatóan több mint 148 ezer diák vizsgázik, az írásbeli vizsgákat május 4. és 22. között tartják, írja az MTI.

A vizsgasorozat magyar nyelv és irodalommal indul, ebből a tárgyból középszinten 76 109, emelt szinten 2417 tanuló ad számot tudásáról. A hétfői középszintű magyarérettségin a szövegértési feladat Jókai Mór életpályájára épült, az irodalmi részben pedig szóképekről és versrészletekről kérdezték a diákokat, a feladatok között szereplők felismerése és egy Wass Alberttel kapcsolatos feladat is szerepelt – írja a HVG oktatási szakportálja, az Eduline.

A magyarérettségik reggel 9 órakor kezdődtek, a feladatsor mindkét szinten két részből áll. Középszinten az első rész egy 40 pontos szövegértési és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból áll, amelyek megoldására összesen 90 perc áll rendelkezésre, míg a második, 40 pontos részre 150 percet kapnak, ahol műértelmezést vagy általános témakifejtő esszét választhatnak.

Másnap matematikából középszinten 71 599-en, emelt szinten 8264-en vizsgáznak, míg május 6-án történelemből középszinten 71 504, emelt szinten 8273 diák érettségizik az Oktatási Hivatal adatai szerint. Az idegen nyelvi vizsgák ezt követik: május 7-én angolból középszinten 47 082-en, emelt szinten 29 084-en, május 8-án németből középszinten 10 154-en, emelt szinten 3041-en tesznek vizsgát.

Az Oktatási Hivatal közlése szerint a végzősök 57,7 százaléka rendes érettségit tesz, míg a már bizonyítvánnyal rendelkezők 1,5 százaléka ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkezett. Előrehozott vizsgát a tanulók 35,3 százaléka, szintemelőt 4,5 százalékuk, pótló és javító vizsgát pedig egy százalékuk tesz majd, a szóbelik június 3. és július 1. között zajlanak.

A kétszintű érettségi rendszer 2005 óta működik, a középszint általánosabb, az emelt szint összetettebb tudást kér számon. Az írásbeli feladatok hivatalos megoldásait minden esetben a vizsgát követő napon teszi közzé az Oktatási Hivatal honlapján.

A felsőoktatási jelentkezések száma is magas: a 2026 szeptemberében induló képzésekre 140 427-en jelentkeztek, közülük 67 százalék alapképzést jelölt meg első helyen, több mint 10 százalék osztatlan képzést, kevesebb mint másfél százalék felsőoktatási szakképzést, míg bő 20 százalék mesterképzést választott.

A diploma megszerzése a felsőoktatásba vezető út alapja, és Magyarországon továbbra is jelentős társadalmi és gazdasági előnyökkel jár. A Varsovia Egyetem kutatása szerint egy alapdiploma átlagosan havi 200 ezer forintos, egy mesterdiploma pedig mintegy 450 ezer forintos kereseti előnyt jelenthet az érettségizettekhez képest.

A kutatás arra is rámutat, hogy a diplomások körében a rendszeres távmunka aránya közel 16 százalék, míg a középfokú végzettségűeknél ez csupán 2,1 százalék. Ugyanakkor az érettségi eredménye nem végleges, hiszen később is lehetőség van javításra vagy szintemelésre, és nem minden pályán feltétel a diploma megszerzése.