Szeged térségében több mint egy hónapnyi hőhullámos napot mértek 2025-ben, miközben a Dél-Alföldön a csapadékhiány is különösen súlyos volt – derült ki a HungaroMet konferenciáján ismertetett adatokból. Szentes Olivér éghajlati szakértő szerint a tavalyi év globálisan és Európában is a harmadik legmelegebb év lett a mérések kezdete óta.

Magyarországon a tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban 1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, így a XX. század eleje óta a hetedik legmelegebb év lett. Az ország jelentős részén, így az Alföld nagy területén is 12 fok fölé emelkedett az éves átlaghőmérséklet.

A hőhullámos napok száma országos átlagban 18 volt, vagyis a középhőmérséklet ennyiszer érte el a 25 fokot. A délkeleti országrészben, így Csongrád-Csanád vármegye területén is több mint egy hónapnyi ilyen nap fordult elő, miközben a Dunántúlon és az északi országrészben többnyire 15 nap alatt maradt ez az érték.

A 30 Celsius-fok feletti hőségnapokból országosan 48-at regisztráltak, ami a negyedik legmagasabb érték a mérések kezdete óta. Szeged környékén azonban 65–68 ilyen napot mértek, ami már megközelítette a 2024-es extrém értékeket.

A trópusi éjszakák száma, amikor a minimumhőmérséklet nem csökken 20 fok alá, országosan átlagosan három nap volt, de a Dél-Alföldön 4–8, helyenként akár 10 ilyen éjszakát is mértek.

A csapadék tekintetében 2025 kiemelkedően száraz év volt. Az országos éves csapadékösszeg 453,3 milliméter lett, ami 26 százalékkal marad el az 1991–2020-as átlagtól, így a negyedik legszárazabb év lett a XX. század eleje óta. Az Alföld középső részén több nagy kiterjedésű térségben a 2025-ös év bizonyult a legszárazabbnak 1901 óta. Sok helyen az éves csapadékmennyiség 300 milliméter alatt maradt.

Az Alföldön a legkevesebb csapadékot Kondoroson mérték, ahol 260,9 milliméter hullott egész évben. Az ország legcsapadékosabb pontja a soproni Muck-kilátó volt 835 milliméterrel. A Somogy vármegyei Csököly állomáson július 27-én 184 milliméter eső esett egy nap alatt, ami a HungaroMet adatbázisában az ötödik legnagyobb napi érték.

Kovács Attila agrometeorológus szerint a talajok 2024 végére erősen kiszáradtak, és az Alföldön az év elején a felső egy méteres rétegből 30–70 milliméter nedvesség hiányzott. Március ugyan sok csapadékot hozott, április elején hidegbetörés következett, amely a gyümölcstermés 70–80 százalékát elpusztította.

A szárazság különösen a Dél-Alföldet sújtotta. Júniusban sok helyen 5 milliméter alatt maradt a havi csapadék, Szeged környékén pedig egész hónapban 1 milliméternél is kevesebb eső hullott, ami a felső egyméteres talajréteget is kritikusan kiszárította.

Bár júliusban és augusztus elején záporok és zivatarok is kialakultak, a csapadék területi eloszlása rendkívül egyenetlen volt. A nyári növények száradása már augusztus közepén megkezdődött. A szántóföldi terméseredményeknél a legjobb értékeket a nyugati megyékben mérték, míg a leggyengébbek a délkeleti országrész, így Csongrád-Csanád és Békés vármegye voltak.