Sok zöldmezős, érintetlen terület épült be az elmúlt évtizedekben az országban, noha számos már beépített, de azóta elhagyott ipari terület, vagyis barnamezős telek vár még fejlesztésre. Ezeket most térképre tették, és így Szegeden is nyomon követhető, mely, kihasználatlan területeken lehet építkezni úgy, hogy a mezőgazdasági területeket ne “pazaroljuk” tovább.

Magyarország új, BarKA névre hallgató, barnamezős területnyilvántartási térképes rendszerében megtalálható Szegeden

• a tervezett Cserepes sori ingatlanfejlesztésen túl 
• az egykori Defag-telephely,
• az egykori Tisza teherpályaudvar és 
• a Szeged–Rókus vasútállomás melletti ingatlanok is.

Budapesten mintegy 2500 hektár, országosan közel 12 ezer hektár barnamezős terület található. Az országos terület több mint 3600 barnamezős ingatlanon oszlik meg, így azok átlagos mérete 3,33 hektár. Szegeden összesen 26,66 hektár területet vittek fel a térképre, ez 4 nagyobb és egy kisebb telken oszlik el. Országosan ez a szám egyáltalán nem számít kiemelkedőnek: Debrecenhez hasonlóan szinte alig van ilyen módon hasznosítható terület a dél-alföldi megyeszékhelyen. Pécs, Kecskemét, Miskolc, Székesfehérvár, Dunaújváros, de még Orosháza is túlszárnyalja viszont Szegedet – míg Dunaújvárosban a Vasmű területe és Miskolcon az egykori Vaskohó, addig más településen elhagyatott repterek is növelik a barnamezős telkek összméretét.

Szegeden az egyik, térképen lévő barnamezős helyszín a Cserepes sor végében, a Vadaspark mellett lévő telek. Erre a 7 hektárra terveztek már irodaházat, diákszállásokat és olimpiai falut is korábban; jelen állás szerint egy lakóparkot húznának fel, több ütemben.

Ez a beruházás időközben kiemelt is lett, így amellett, hogy a kapcsolódó hatósági ügyek gyorsabbak lesznek, egyedi beépítési szabályok és építési követelmények vonatkoznak majd rá, megkerülve az egyébként irányokat mutató városi szabályozást. Ennek része, hogy 25-ről 35 méterre emelték a lehetséges épületmagasságot, így akár tízemeletes épületeket is felhúzhatnak majd ide.

Az egykori Tisza teherpályaudvar területén, a Nagyállomás mögött végigfutó barnamezős terület a másik jelentős szegedi beruházási helyszín. Itt tulajdonképpen két különálló, de egybefüggő telek van: a Szegedi Tudományegyetemé az északi 5,7 hektáros rész, melyet a harmadik Tisza-híd is érint majd.

Az új híd megépítésével lesz igazán értékes, korábbi tervek szerint ugyanis az ELI-ALPS lézerközpont körüli Science Parkhoz hasonlóan itt is egyetemi tudományos fejlesztési terület lenne (egykori biopolisz projekt), ezen kívül klinikai bővítés is elképzelhető itt. Ehhez a telekhez közvetlenül csatlakozik a 8,2 hektáros társa délről.

Az egykori Tisza teherpályaudvaron kívül Szeged-Rókus vasútállomáson is megjelent a térképen egy barnamezős rész, ez korábban nem különösebben szerepelt a köztudatban, mint lehetséges fejlesztési helyszín. Mivel a terület a MÁV, ergo az állam tulajdona, elképzelhető, hogy a szegedi Nagyállomáshoz hasonlóan hasznosítanák majd valamikor, ha egyszer eljön az ideje.

Van még egy nagyobb barnamezős telek Szegeden a térképen belül, ez szintén egy nem különösebben ismert rész: a Dorozsmai úti börtön mögötti 13,5 hektár. Arról a természet által visszavett területről van szó, ami a Dorozsmai útról a Budapesti útra kanyarodás közben a jobb oldalon terül el.

Itt volt egykoron a Budapesti út menti Defag, azaz a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság telephelye – jelenleg használat alatt áll kisebb vállalkozások által. Az ipari besorolású terület legmagasabb engedélyezett homlokzatmagassága 12,5 méter.

Az ötödik egy kisebb barnamezős telek Szeged határában, a Fehér-tóval szemben, a Daruhalom dűlő mellett. Ez egy jelenleg magántulajdonban lévő különleges hulladékgazdálkodási besorolású, 2,8 hektáros rész.

Csongrád-Csanád vármegye többi részén is leginkább az ehhez hasonló kisebb barnamezők a jellemzőek, elsősorban Makó, Hódmezővásárhely, Algyő, Mórahalom és Röszke területén, de vannak még Tiszasziget, Csongrád és Szentes mellett is ilyenek.

A telekadatok az új BarKA felületen egyszerűen és gyorsan, egy kattintással elérhetőek, így rögtön láthatóak a beépítési lehetőségek, a védettségek, az infrastruktúra és a környezeti adottságok. Emellett akár 2000-ig visszamenően ortofotók, azaz geometrikusan korrigált légifelvételek is beállíthatók a térképen háttérnek. Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint a rendszer az úgynevezett 5 kilométeres szabályt is megjeleníti vizuálisan: ez alapján a térképen szereplő barnamezős ingatlanok környezetében új beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki.

A BarKA az építészeti digitalizációs program része, amelynek keretében kötelezővé vált a BIM (Building Information Modeling, vagy épületinformációs modellezés) alkalmazása az állami beruházásoknál, digitálissá tették a tervbenyújtást, valamint létrejött a magyar műemlékek digitális adatbázisa is.