„Mennyivel szegényebb lenne a nyilvánosság, ha nem tudnánk a Pegazus-ügyről, vagy az Orbán család üzleteiről” – állapította meg Pethő András, a Direkt36 nevű oknyomozó portál társalapítója és újságírója a szegedi Motiváció Műhelyben szerda este. A Szegeder Hol a határ? című közéleti rendezvénysorozatának második alkalmával Honti Tamás, a Szegedi Tudományegetem gazdasági karának adjunktusa kérdezte az oknyomozó újságírót.

„A kényszer szülte a Direkt36 létrejöttét. Nem léteznénk, ha nem lenne igény erre a típusú munkára. Mi a közönséget szolgáljuk” – jelentette ki Pethő. Hozzátette, a kezdetekben eldöntötték, hogy náluk csak elmélyült, társadalmilag fontos projektek fognak napvilágot látni, nem kevernek bele viccesebb történeteket az írásaik közé.

Arra hogy mennyire van rájuk igény, és mennyire alakítják ezáltal a közbeszédet, példaként Majkát és Bödőcs Tibort említette meg, akik az olyan politikai és közéleti történésekre reflektálnak, ami az oknyomozó újságírók cikkein keresztül a szélesebb nyilvánosságba bekerülnek.

„A tényfeltáró újságíráshoz módszeres oknyomozói munka szükséges. Nem elég az, hogy az ember elmegy egy sajtótájékoztatóra, vagy hogy csinál egy interjút, ehhez több kell” – ismertette Pethő az oknyomozó újságírás egyik legfontosabb alapkövét. „Forrásokat kell találni, közérdekű adatkéréseket nyújtani be különböző helyekre.”

A beszélgetésben megemlítette az Átlátszót is, ami elsősorban szintén tényfeltárással foglalkozik, de más műfajolban is jelentet meg cikkeket. A szakma hazai nagyjai között kollégáit, Dezső Andrást és Panyi Szabolcsot, valamint Ács Dánielt, a 444 újságíróját emelte ki. Mint mondta, a legjobb tényfeltáró újságírók külön elismerésben, a Gőbölyös Soma-díjban részesülhetnek.

Pethő András a 2010 előtti, akkor még független Origónál kezdte a pályáját, és ezzel egy időben az Egyesült Királyságban is dolgozott a BBC-nél. Kezdőként a Washington Postnál is tevékenykedett 8–9 hónapot, ahol lőfegyverekkel kapcsolatos projekten volt lehetősége dolgozni.

„Az a típusú újságíró voltam, aki nem merte felvenni a telefont, vagy nem mert idegenekhez odamenni. Ezt meg lehet tanulni valamennyire. Ma már meg tudom oldani anélkül, hogy teljesen szétparáznám magamat” – idézte fel a kezdeti éveit Pethő.

Elmesélte, hogy egyetemistaként, amikor először a kezébe vette a Népszabadságot, nem értette, amit írnak benne. Miután a nyugati újságokat is bújni kezdte, rájött, hogy külföldön, például Amerikában sokkal történetmesélősebb az újságírás. Ezt követően el is kezdte a lehetőségek keresését, hogy bejusson külföldi szerkesztőségekbe.

„Legyen olyan a lelke, mint egy szerencsejátékosé, de legyen olyan az agya, mint egy könyvelőé” – idézte fel Pethő András a Washington Post-beli főnöke és mentora szavait, melyek szerint az oknyomozó újságírónak kockázatvállalónak, de egyben összeszedettnek is kell lennie. Azt is a mentorától tanulta, hogy amikor összeáll egy cikk, azt egy építményként kell kezelni, és meg kell nézni, mennyire strapabíró.

Miután 2013 körül kezdetét vette a hatalmi nyomás az Origo felett, 2014-ben felmondott, miközben Lázár Jánosról írt egy cikksorozatot.

Mivel az Origóban is elkezdett oknyomozással foglalkozni az ott töltött utolsó éveiben, szeretett volna egy kifejezetten oknyomozó portált létrehozni. Így született meg a Direkt36 ötlete.

Magyarországon Pethő szerint az újságírásnak más országoktól eltérőek a hagyományai. A magyar újságíró felvesz egyfajta értelmiségi szerepet is, míg az Egyesült Államokban inkább szakembereknek tartják magukat. Ez utóbbi szemléletet vallja ő is, saját magát is szakembernek tartja, nem pedig értelmiséginek.

Arról is beszélt, hogy az első dokumentumfilmjük, a Mossuk kezeinket egy egészségügyi nyomozás alapján készült a kórházi fertőzésekről, erről a filmről még Sebestyén Balázs is beszélt annak idején a reggeli rádióműsorában.

Később Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor miniszterelnök vejével is elkezdtek foglalkozni, miután felkerült a leggazdagabb magyarok listájára. A csapat felvette a kapcsolatot filmes szakemberekkel, hogy profi dokumentumfilmeket tudjanak készíteni, így született meg végül A dinasztia is.

„Nem az volt a cél, hogy egy új információt vonjunk be, hanem hogy a darabjaiban ismert sztorit egyben, dokumentumfilmben meséljük el” – mondta Pethő András az Orbán-család luxuséletéről szóló filmről, amelynek készítése során felmerült az az aggály is, hogy mennyire legális például a család magáningatlanjaiba behatolni, és felvételt készíteni róluk.

Elmesélte, hogy amikor az Orbán-család bányájával kapcsolatban nyomozott, beállt egy kamion mögé, és elkezdte követni azt. A nyomozás azonban nem indult könnyedén, ugyanis először rossz kamiont kezdett el követni. A bányaprojekt nem mellékesen A dinasztia című dokumentumfilmbe is bekerült.

A beszélgetés végén az újságíró azt momdta, hogy bár elsősorban országos ügyekkel foglalkoznak, ha elmesélésre és felgöngyölítésre vár egy vidéki város, akár Szeged egy helyi ügye, akkor a Direkt36 örömmel lesz a helyi média mellett a történet feltárója.

A Szegeder legutóbbi teltházas közéleti eseményén Fábián Tamás telexes riporter volt a vendégünk, aki többek között a mesterséges intelligencia újságírásban való használatáról, a napi hírgyártás és a hosszabb interjúk készítése közötti egyensúlyról és a híres „Ember, most jövök ki a templomból!” mémről is beszélt.